A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

VERES László–VIGA Gyula: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Szervezet tudományos tevékenységének koncepciója (1996-2000)

/. 2. a) Természettudományi muzeológia A tevékenység súlypontja a Herman Ottó Múzeum Ásványtárán van, de fontos re­gionális szerepkört vállal a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum is. A Herman Ot­tó Múzeum Ásványtára ebben a ciklusban az alábbi feladatokat végzi el. Átfogó programok: - A Kárpátok ásványai (nemzetközi együttműködésben morva, román, szlovák és ukrán kutatókkal). - Magyarország ásványtani topográfiája (más hazai intézmények kutatóival együttműködve). Részletprogramok: - Lelőhelykutatások és monográfiák (más intézmények kutatóival): Medves-hegy­csoport (1996), Velencei-hegység (1997), Felsőcsatár (1998), Recsk, Lahóca (1999), Rudabánya (2000). - Intermedier vulkánitok xenolitjainak ásványtani vizsgálata. Egyedi témák: - Hazai másodlagos szulfátásványok vizsgálata. - Hazai antimon-oxid ásványok vizsgálata. - Hazai apofillit-ásványok vizsgálata. - Hazai foszfátindikációk ásványtani vizsgálata. - Kontaktmetamorf és hidrotermás képződményekben megjelenő turmalin ás­ványtani vizsgálata. /. 2. b) Régészeti muzeológia Az elkövetkező évek központi feladata az M3-as autópálya ásatásainak primer feldolgozása és annak megismertetése. Ezt - más, érintett megyékkel együttműködve ­reprezentatív kiállítás jeleníti meg elsősorban, mind a szakma, mind a nagyközönség számára. (A kiállítás máshol is bemutatásra kerülhet majd, a Herman Ottó Múzeum központi épületén kívül.) Az M3-as autópálya tudományos tanulságai segítik a bekapcsolódást a régészet nemzetközi szervezeteibe és intézményrendszerébe (EAA - Régészek Európai Szövet­sége). Az ELTE Régészeti Intézetével kötött megállapodás keretében, magyar-francia együttműködésben kezdődik el a megye publikált kelta leleteinek számítógépes feldol­gozása. A fentiek mellett egyes munkatársaink saját korszakuknak megfelelően vesznek részt tematikus konferenciákon, illetve részfeladatok megoldásában. /. 2. c) Képző- és iparművészeti kutatások A Képzőművészeti Gyűjtemény - a további gyarapítás és a tudományos feldolgo­zás érdekében - különösen hangsúlyosan igényli a nyilvántartás teljessé tételét, számító­gépes feldolgozását, ikonológiai és ikonográfiái mutató rendszer kialakítását. A tudományos feldolgozás érdekében is szükséges olyan tematikus kiállítások megrende­zése, amelyek a monografikus vizsgálatokat és a kronologikus szempontok érvényesíté­sét lehetővé teszik. Hasonlóan elengedhetetlen feladat a terület más, művészeti muzeológiával foglalkozó intézményeivel való egyeztetés a gyarapítás és a tudományos feldolgozás területén csakúgy, mint a kiállítások megrendezésében. Az intézmények 844

Next

/
Oldalképek
Tartalom