A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

UJVÁRY Zoltán: Tízéves a Gömöri Múzeum

TÍZÉVES A GÖMÖRI MÚZEUM UJVÁRY ZOLTÁN Egy intézmény életében tíz év nem nagy idő, azonban a Gömöri Múzeum történetében ez jelentős időszaknak tekinthető. Most, amikor új kiállítással mutatkozik be a nagyközönség előtt, visszatekintünk nemcsak az eltelt tíz évre, hanem az azt megelőző időszakra is, a múzeum létrejöttének hosszú - és nyugodtan mondhatom - igen nehéz periódusára. A Gömöri Múzeum létrehozásának gondolatát még a hetvenes években felvetettem. A tervet a város országgyűlési képviselője, a termelőszövetkezet elnöke, Farkas Pál magáévá tette és minden lehetőséget megadott arra, hogy elkezdődjön a múzeum tárgyainak az összegyűjtése. Amikor hozzáfogtunk a Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének munkatársaival és hallgatóival Gömör néprajzi kutatásához, gyűjtőútjaink során arra törekedtünk, hogy tárgyakat is szerezzünk a leendő múzeum megalapításához. Szabadfalvi József, megyei múzeumigazgató és munkatársa, Veres László szintén felkarolták a múzeum szervezésének a gondolatát és hozzájárultak ahhoz, hogy az itt létesítendő múzeum a megyei múzeumi hálózatba beépüljön. Hosszú időn át az épület biztosítása okozott gondot. Szerettük volna a volt járásbíróság épületét vagy a kastély megfelelő termeit kiállítási célra megszerezni. Végül ebben az épületben lévő ktsz kiköltözött és az akkori tanács az épületet a múzeum céljára átadta. Úgy látszott, hogy a helyiek és más intézmények, vállalatok segítségével a múzeum a tervnek megfelelően megnyílhat. Ehhez azonban hosszú évekig kellett várni. Egészen 1987. február 27-ig. A gondolattól a megvalósításig majdcsaknem másfél évtized telt el. Ha ezt tekintetbe vesszük, akkor azt mondhatjuk, hogy a múzeumnak immáron negyedszázados története van. Itt feltétlenül el kell mondanom azt, hogy nemcsak pusztán egy múzeumot akartunk az ország akkor mintegy 700 múzeuma és kiállítóhelye mellé, hanem mi egy nemzeti szempontból is fontos intézményt terveztünk, amely egy majdcsaknem elfeledett történeti megyére és népére emlékeztet. Az idősebb generáció nagyon jól tudja, hogy Gömör neve Trianon után, különösképpen pedig a második világháború után teljesen kiesett a köztudatból, a közigazgatásban sem volt szerepe. Trianon elválasztotta tőlünk Gömör nagy részét. A 150 magyar faluból mindössze 21 maradt Magyarországon. Ezt a 21 falut Borsod magába olvasztotta. Valójában a gömöriségünk eltűnt, jellegtelenné vált. De nemcsak ez indított arra, hogy itt a 21 falunak múzeuma legyen, hanem mi az egész gömöri magyarságban gondolkoztunk. Ebben az időben a határainkon kívüli magyarokról az ország szinte teljesen megfeledkezett. Mi a tudományos kutatómunkánkkal 827