A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

GODA Gertrúd: Gondolatok Miskolc és Nagybánya művészeti vonatkozásairól

8. kép. Döbröczöni Kálmán: Árvák (HOM) megragadása foglalkoztatta. Virtuóz festőiségét leginkább napsütötte tájképein és csend­életein érvényesítette. Teljes intellektusával úgy is mint tanár, de mint a művészeti élet szervezője, annak a szemléletnek volt utolsó apostola, amit ő magának már csak köz­vetve volt módjában megismerni. Visszatekintve a század elejére kirajzolódik Miskolcon egy határozott törekvés a festőiség mögötti gondolatiságra. Kemenszky, Hradil, Barzó, később Döbröczöni, Pal­csó, Imreh túllép a benyomás közvetlen élményén, mégis a helyi elvárásokhoz igazod­ván a tradicionális nagybányaiság átörökítői lettek. Felfogásukat átadták növendé­keiknek, az országban elsőként 1945-ben Miskolcon megnyílt Képzőművészeti Sza­badiskolában. A Képzőművészeti Főiskola nyári művésztelepe nagyban hozzájárult különösen a kezdetekkor a város művészeti arculatának formálásához. De attól függetlenül is volt törekvés olyan kiállítások szervezésére, ahol a városhoz valamilyen módon kötődő mű­vészek megmutatkozhattak. Őket a Lévay Egyesület Képzőművészeti Szakosztálya fog­ta össze, s Kmetty is részt vett a kiállításaikon. De róla már esett szó. A nagybányai iskolastílust már a kezdetekkor elvető Sassy Attila (Aiglon) (1880-1967), első mesteré­től, Ferenczytől tanultakat a kubizmus szerkesztői elvével ötvözve érzelemmel teli al­földi tájat komponált az ellenfénybe állított két gémeskút témájára. Mert hiszen ő a neósok felléptekor, 1905-ben tartózkodott Nagybányán, s lehetősége nyílt a modern fel­fogások megismerésére, s a következő évben, 1906-ban járt Párizsban a magyar művé­769

Next

/
Oldalképek
Tartalom