A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

GODA Gertrúd: Gondolatok Miskolc és Nagybánya művészeti vonatkozásairól

bár tovább élt a rosszul értelmezett müncheni realizmusokról kialakult szentimentális műcsarnoki ízlés is. A Lyka Károly által indított főiskolai reform a természet látványigazságára és az etikus festőiségre törekvő nagybányaiságra vonatkozott. E szemlélet közvetlen átadását szolgálták azok az újonnan felállított időszaki és állandó nyári telepek, melyek közül a miskolci vált a legéletképesebbé. A már említett előzmények hatására a fogadtatás szeretetteljes volt, a minisztérium megvásárolta a felajánlott épületegyüttest és parkot, a főiskola kialakította a műtermes lakásokat és biztosította a munka feltételeit. A város az étkeztetést vállalta, de kiállítási díjat és műteremösztöndíjat is alapított.

17 Benkhard Ágost (1882-1949) mint a főiskola professzora fogott hozzá a telep megszervezéséhez és annak szemléleti kialakításához. 0 maga Hollósy hűséges tanítványa volt, aki Técsőre is elkísérte mesterét. (Róla készült szép plain air portréjával szerepelt a Miskolci Képtárban, ami az MNG letétje.) Vezetése alatt (1921-1937) közötti időszakban mint alkotóművész itt teljesedett ki. A kisvárosi léthez olyannyira hozzátartozó pincesorokat őt megelőzően, de azóta is számtalanszor megörökítették, mégis azt a lelkületet, amit e nap közben gazdasági táj estére vigalmi negyeddé válva hordoz, talán ő fogalmazta meg legszebben (Miskolci háztetők 1927. olaj, vászon [70x78] cm Mgt). A kép friss ecsetjárása romantikus érzetet kelt, mint amilyen maga a környék is. A gótikus csarnoktemplom szomszédságában érik és fogy a szőlőhegy bódító leve. Atmoszférát fest, nyár van, csupán a meredek rézsűn kapaszkodó akácok üdítik a tájat a város szívében benn rekedt hegyen. A művész egyik legvarázslatosabb munkája, a Cigány Vénusz érdemtelenül kevés publicitást kapott. A Manet „Olympiájának" inspirációját képileg is vállaló mű a nagybányai akt ikonográfia egy kiemelkedő alkotása. Benkhard Ágost városunkhoz kötődő munkásságának köszönhetően több műve található gyűjteményünkben.

18 1928-ban nyílt meg a Miskolci Művészek Társaságának első kiállítása. A katalógus köszöntőt Lyka Károly írta, ki magát mint tiszteletbeli tagot nevezte meg, s pontosan felsorolja a közreműködőket: elnök Benkhard Ágost, titkárok Burány Nándor, Meilinger Dezső és Szontág Tibor. A miskolciakkal közösséget vállalva nevét és munkáját adta Réti István, a főiskolai rektor és Rudnay Gyula művésztanár. Az intézőbizottságban itt találjuk: Barzó Endrét, Say Gézát, a főiskolások közül pedig Bartha László szerepelt öt, helyi vonatkozású képével, de Szalay Lajos is nyolc műtermi portrétanulmányával. A főiskola szervezésével elfoglalt Réti leginkább nyaranta dolgozott Nagybányán, de a Miskolc melletti Tapolca táji szépsége is inspirálhatta, minden bizonnyal itt készült a többször is kiállított Domboldal és Völgy című képe. Ez idő tájt vásárolja meg a múzeum Réti egyik legtöbbet publikált tájképét, a Szilvást

19 Amint a katalógusban Réti neve mellett a „művésztelepen hosszabb ideig dolgozik" megjegyzés áll, ugyanúgy vonatkozott e megjegyzés Elekfy Jenőre, aki legfőképpen akverelljeib&n valósította meg önmagát. A nagybányaiságot Miskolcon tanuló fiatal nemzedék kiemelkedő tehetsége volt Barzó Endre (1898-1953). Bár Révész Imre növendékeként 1918-ban járt a Zazar partján, művészetére nagyobb hatással volt későbbi mestere Benkhard, akinek tanársegédje is lett. Elmélyült természetszeretetet árasztanak korai művei, majd megérintette Rudnay tájábrázolásának drámája. Ebből az időből való a Dudujkát, a város széli domboldalakat 17 MTA Művészettörténeti Intézet Levéltár-Fúiskolai fond 1-146.2. 18 Benkhard Ágost: Cigány Vénusz HOM Ltsz. 70.48., Erdei tájkép (1924). HOM Ltsz. 53.40. 19 Réti István: Szilvás HOM Ltsz. 53.55., Nagybányai táj HOM Ltsz. p.77.315. 765