A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

HÁLA József–LANDGRAF Ildikó–SZÉKELY Kinga: Az aggteleki Baradla-barlang mondái

VIII. A csodás cseppkő képződmények úgy alakultak ki az aggteleki barlangban, hogy a Baradla hegytetőt egykor aranyfödelű vár koronázta, benne pedig hatalmas rabló lakott, ki összes kincseit a vár pinczéiben halmozta föl; oda ajánlotta mindezt a szép leánynak, kit elrabolt, hogy őt szeresse, - de annak vőlegénye varázsbot segítségével kőoszlopokká merevítette a rablót és zsoldosait, menyasszonyát pedig megszabadította. IX. Az aggteleki híres cseppkőbarlangról azt tartja a nép, hogy egy zsarnok úr kastélya volt, ki itt annyit garázdálkodott, hogy a jó Isten jónak látta megbüntetni kővé változtatva mindenével egyetemben. Ugyanily rege járt egykoron a Dobsina közelében lévő jégbarlangról. Csakhogy itt kővé változtatás helyett jéggé változtatta őket a bölcs biró. IRODALOM Aarne, Antti 1912 Verzeichnis der finnischen Ursprungssageft und ihrer Varianten. FFC, 8. Hamina 1918 Estnische Márchen- und Sagenvarianten. FFC, 25. Hamuja A. B. P [Almási Balogh Pál] 1820 Baradiai utazás 1818-dik Esztendőben. Tudományos Gyűjtemény, I. 63-90. Antal István Bertalan 1965 Aggtelek község helynevei. Kzt. Néprajzi Múzeum, Etimológiai Adattár. Ltsz. 14427. Balázs Dénes 1982 Az tsudálatos Baraglya nevő barlang. Karszt és Barlang, II. 97-100. Balázs Géza 1996 „Barlangnév-tan" - barlangi helynevek. Jakucs László professzor 70. születésnapjára. Névtani Értesítő, 18. 63-74. Bendefy László 1963 Régi leírások az aggteleki Baradla-barlangról. Karszt és Barlang, II. 49-54. Bél Mátyás 1992 Gömör vármegye leírása (1749). Gömör Néprajza, XXXV. Fordította: Tóth Péter. Debrecen Bérczy Károly 1854a A Baradlában. In: Világ folyása. Beszélyek. I. 71-120. Pest 1854b Szilicze. (Tündérrege). In: Világ folyása. Beszélyek. I. 121-140. Pest Bihari Anna 1980 Magyar Hiedelemmonda Katalógus. Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához, 6. Budapest Czech von Czechenherz, Jaroslav 1904 Beitráge zur Volkskunde von Máhren und Schlesien. Zeitschrift für Österreichische Volkskunde, X. 89-96., 140-146. 102 HanuszL, 1893a. 342. 103 Székely L, 1896.378. 736