A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

BALÁZS Géza–LIEBER Tamás–VARGA Ferenc: A Sátorkőpusztai-, a Baradla-, a Béke- és a Pénzpataki-barlang névanyaga

A BARADLA-BARLANG NÉVANYAGA Ábel koporsója: A Paradicsom-ág része. 3/107 Acheron-forrás 1. Akherón-forrás Acheron (-patak) 1. Akherón Ádám és Éva: A Paradicsom-ág része. (1950-ben új nevet akartak neki adni.) 1/18, 3/107,7/98 Ádám papucsa: A Paradicsom-ág része. 3/107 Aggteleki-barlang 1. Baradla Aggtelek-Jósvafői-cseppkőbarlang 1. Baradla Ágyúcsövek 1. Bástya az Ágyúcsövekkel Akherón-forrás (Acheron-forrás): Nagy, fekete, kormos mennyezetű és talajú sziklaüreg. Benne pillanthatjuk meg először a barlangban az Acheront. A Csontházból kiépítetlen úton, boltozatos kapualagúton juthatunk át az -hoz. 5a/23 5 vö. Akherón, Styx Akherón (Acheron-patak): 57 m-en jelenik meg, 300 m-en egyesül a Styxszel. Raisz Keresztély névadása. M.: Akherón: Az Alvilág határfolyója a görög mitológiában. 3/58 vö. Styx Alabástrom-szobor (Mikulás): Állócseppkő a jósvafői barlangszakaszban (4980 m). M.: alabástrom: fehéres színű, márványszerűen áttetsző kristályos gipsz. 3/40 vö. Polip az Alabástromszoborral Alabástrom-torony: 1/54 Almafa: A Paradicsom része. 1/18 Almáriom: 1/43 Almássy-emlék: Almássy József Gömör megyei főispán 1825-ben történt beiktatását örökíti meg. Felirata: „Spelunca Baradla suo quoque litat seniori Josepho Almassi" (1150m). 3/98, 5a/256 Alsó-barlang: A Baradla alatt mintegy 40 m-rel mélyebben kifejlődött, legmélyebb vizes barlangemeleti járatok összefoglaló neve. Két nagy - egymással nem összefüggő része van, a Hosszú-Alsó-barlang (lásd ott) és a Rövid-Alsó-barlang (lásd ott). Az Alsóbarlang a terület legújabban felfedezett, immár hatodik barlangrendszere. Vízrajzilag a Baradla része, annak ma is a vizét vezető aktív barlangjárata. A Baradla folyosóival számos barlangi víznyelő köti össze. 5a/135, 7/74 Andrássy út: (3980 m) 3/102. M.: Az Andrássy út nevezéktan! kálváriája - hasonlóan a budapesti Andrássy útéhoz - prototípusa lehet a politikai indíttatású át- és átkereszteléseknek. Dudichnál (1932) még Andrássy-útként szerepel (3/102). Az 1950-es évek elején lezajlott nagy „névátigazítás" során kapta a Sztálin-út nevet. Jakucs László 1952-ben megjelent Aggteleki cseppkőbarlang című könyvében már úgy jelenik meg (4/23). A politikai dresszúra nyomásának lazulásával azonban az elnevezés tovább változott. 1957-ben az Aggtelek útikalauz I. kiadásában Jakucs László már nem volt hajlandó leírni a Sztálin-út nevet, ezért a helynek új nevet adott: Bökkenő (5a/259). A Bökkenő, amely Jakucs fricskája volt, még az útikalauz II. kiadásában is él (5b/130), sőt az 1975ben megjelent III. kiadás is tartalmazza ezt a nevet (5c/130). Ideje lenne már Andrássy útra visszakeresztelni! Angyalvár: (5090 m) 3/103 Anonymus szobra (Siránkozó Niobé): 2910 m-re található. Korábban Siránkozó Niobének nevezték, mert áprilisban és májusban állandóan bőségesen hull rá a boltozatról a víz. 3/100 Dudich mérései szerint naponta 173 1 víz is csepeg rá esős időben. 5a/258 Anya gyermekével: Az Óriások-termében a Női lovasszobor közelében. 5a/250 678