A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

BALÁZS Géza–LIEBER Tamás–VARGA Ferenc: A Sátorkőpusztai-, a Baradla-, a Béke- és a Pénzpataki-barlang névanyaga

Akna - kürtő Alvilág F tulajdonság metafora Zseb S ilyen alakú fogás metonímia Nagy travi M mászásmód közvtl. megn. Sas kürtő Sz tulajdonság közvtl. megn. Tornász járat Sz tulajdonság, információ metafora Egyéb Ásatás S azonosság közvtl. megn. Csiga F ismeretlen ­Sírgödör M alaki hasonlóság metafora Tavacska Sz azonosság közvtl. megn. Tó M azonosság közvtl. megn. Az első barlanghelynévi gyűjtemény szerzőjének, R. Nagy Verának nemcsak az az érdeme, hogy fölfedezte ezt az érdekes témát, hanem az is, hogy kísérletet tett a barlangi helynevek helyesírásának szabályozására. A földrajzi nevek jellege rendkívül változatos, ezért helyesírásuk bonyolult. Mivel a könyv megjelenése óta (1977) megújult a helyes­írási szabályzat, néhány tételét igazítani kell. Tehát a barlangnevek helyesírásának főbb tételei: 1. Az egytagú és egyelemű neveket, alapformákat nagybetűvel írjuk: Bugyogó, Ke­sergő, Labirintus, Tó. 2. A többtagú és többelemű neveket (alapformákat) nagy kezdőbetűvel kezdjük: Rákóczi-akna, Óriás-termi átlépő, Hosszú-Alsó-barlang, Lőcsei fehér asszony. 3. Az összeforrt, tömbösödött neveket egybeírjuk: Angyalvár, Anyósnyelv, Gyé­mántfülke, Nagyagyagos. 4. Kötőjellel írt barlangi nevek: a) A névtestben van barlangi köznévi elem: Acheron-patak, Alabástrom-szobor, Ártézi-kút, Büdöstói-víznyelő, Orion-terem, Új-terem, Tüskéscseppkő-rengeteg. b) Háromelemű nevek (ha kételemű földrajzi névhez közszói előtag, illetve föld­rajzi utótag járul) esetében mindhárom tag között kötőjelet használunk: Büdös-tói­víznyelő, Hosszú-Alsó-barlang, Tar-pataki-vízesés, Kivétel: a különírt barlangi nevek esetében, pl. József nádor oszlopa. Vö. 5. a) pont. c) A kettőnél több elemű névtestben az első tagok viszonyt jelölnek: Pettyes­Padlás hasadék. 5. Különírt barlangi nevek: a) A névtestben nincs barlangi köznévi elem: Alsó körút, Andrássy út, Lyukas nejlonharisnya, Mérhetetlen kincs, Mozaik mennyezet, Negyvennyolcas honvédemlék, valamint Múlt ledőlt oszlopai, Aki keres, talál, Rózsa elvtárs munkanadrágja stb. b) A barlangi köznévi elem birtokjellel van ellátva: Ádám papucsa, Aprószentek kórusa, Barátság oszlopa, Kék cápák terme. c) A kijárati, bejárati szó (jelző) áll a barlangi köznévi elem előtt: Kijárati fülke. A barlangi helynevek „ragadványnév'-jellegük miatt nagyon sokféle tartalmi cso­portba rendezhetők. Az újonnan felfedezett barlangokban kevesebb, a régebbi, látogatot­tabb, feltártabb, alaposan leírt barlangok esetében nagyobb, gazdagabb a névkincs (vö. V. tétel). 670

Next

/
Oldalképek
Tartalom