A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

MIZSER Lajos: A keresztnévadás hatóerői Cserépfaluban 1576-1976

A községben mindig voltak olyanok, akik fuvarozással foglalkoztak. A 19. század második felétől sok család számára jelentett kenyérkereseti lehetőséget a mészfuvarozás. A meszesszekerek nyaranta többször is fordultak, délen Szabadkáig, keleten Nagyvárad vidékéig jutottak el. Faszenet, szilvát többnyire csak a Jászságig vittek, északon Rozsnyó vidékéig. A fuvarozásból megismert nevek a következők: Gyöngyi, Hajnalka, Malvin, Viola, Árpád, Tibor, Vilmos. A 18. században cigányok is éltek községünkben (pontosabban: a falun kívül eső, a mai Cigány nevű szőlőhegy helyén). Keresztnevüket sokszor fel sem jegyezték, vezetéknevüket is ritkán.

11 Az 1790-es években presbiteri határozattal kitiltották a cigányokat a helységből. A közösségtől a következő eltérő neveik voltak: Rozina, Dávid, Jónás, Tóbiás. Más nemzetiségekkel is voltak kapcsolatok. Elsősorban a szlovákok (helyi szóhasználattal: tótok) jöhetnek szóba, különösen azóta, hogy a Gyertyán-völgyben megnyílt a Susselka-féle üveghuta. Susselkáék az olcsó munkaerőt úgy oldották meg, hogy Nyitrából és Zólyomból hozattak szlovákokat; az ő utódaik a répáshutaiak.

12 A szlovák kapcsolatokból keletkezett az Oszkár, Adél, Johanna és Matild. Közülük az Adél ma is „tótos" névnek számít. Időlegesen más nemzetiségekkel is voltak kapcsolatok; ezek kizárólag a községben időlegesen megtelepedett mesteremberek voltak. Kettőről tudunk: Georgiosz Argirosz görög téglaégető és Tódor Nestor román („valachus") órás. Az utóbbi esetben nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy a két név közül melyik a keresztnév, mivel két iratban szerepel, az egyikben Tódor Nestor, a másikban: Nestor Tódor.

13 Két cseh ember nevéről kell még beszélnünk. Az egyik az uradalom befolyásos embere volt: Edmond (Edmund) Zabzsel (írva még: Zawrzel, Zabrzel). Keresztnevét a fenti formában írták a kiegyezésig, utána Ödön lett.

14 A másik Ruzek Jaroslav nevű katonatiszt volt, aki 1914-ben az ágyúnak felajánlott harangokat elvitte.

15 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Acta politica iratai a 18. század harmadik harmadától közlik a mesteremberek összeírását. Esetünkben molnárokról és kovácsokról van szó. Az ő révükön ismerték meg a falusiak a Bálint, Fruzsina és Andor nevet. A zsidóság a 19. század elején kezdett betelepülni. A 18. századi Conscriptio Judeorum Cserépfalut nem említi, csupán az 1828. évi összeírás.

16 A falusiak bizonyos neveket zsidósnak éreztek - annál az egyszerű oknál fogva, hogy a községben élő zsidó kereskedőket, kocsmárosokat így hívták. A 16-17. században a Jakab (Jacobus) név megszokott volt, a múlt század végére már zsidóssá vált. Hasonló indítékból vált zsidóssá az Ignác, Móric, Mózes, Ábrahám. Az irodalom hatásáról a múlt század 70-es éveitől lehet beszélni. Ekkor alakult meg ugyanis az olvasókör. Az olvasmányélmény hatására azonban jóval később keletkeztek nevek: Attila ~ Atilla (Gárdonyi Géza: Láthatatlan ember), Adorján (Jókai Mór: Egy az Isten). Itt az a furcsa, hogy a regény főhősének a vezetéknevét választották, és 11 Mizser Lajos: A névelemhiány társadalmi vonatkozásai (A miskolci Herman Ottó Múzeum Tudományos Közleményei. 26. szám 165-7.) 12 Veres László: Településtörténet (In: Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben. Szerk.: Szabadfalvi József és Viga Gyula. Miskolc, 1984. 21-30.) 13 Urbariaet conscriptiones 231-1 (OL) 14 Cserépfalu tagosítási iratai (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc) 15 L. a 7. pontot 16 Ungarisches Staatsarchiv. Archívum Palatinale. Landeskonskription. Hungária. Comitatus Borsodiensis B-55-8 (OL) 656