A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

SZABADFALVI József: 19. és 20. századi borotvatokok Borsod megyéből

19. ÉS 20. SZÁZADI BOROTVATOKOK BORSOD MEGYÉBŐL SZABADFALVI JÓZSEF Sokszor emlegetik, mégis viszonylag keveset tudunk a legtöbbször ékesen díszített népművészeti, pontosabban pásztorművészeti tárgyról, a borotvatokról. Rendszeresen említik a pásztorművészettel foglalkozó összegző vagy területi leírások, néha más összegzések is. Legtöbbet róla Manga János 1972-ben megjelent kismonográfiájából tudjuk. Rámutatott arra, hogy az eszköz díszítése területenként változik és történetében több stíluskorszak különböztethető meg.

1 A Néprajzi Lexikonban jobbára a területi jellegzetességeire mutatott rá.

2 Mások nem mélyedtek el rendszertani kérdésekben, általában megelégedtek az eszközök említésével vagy leírásával.

3 Nem ismeri Herman Ottó pásztorszótára,

4 és csupán két darabot közölt Útmutatójában Bátky Zsigmond is.

5 A táji feldolgozások esetében a borotvatokokról (borotvatartó) a legteljesebb területi összeállítást Füzes Endre készítette a Janus Pannonius Múzeum gazdag délbaranyai gyűjteményének ismertetésével. Összefoglalta a kutatás történetét; a záró megoldások alapján osztályozta a tárgyakat; majd pedig darabonként ismertette a múzeum 60 borotvatartóját. Végezetül általános következtetéseket vont le az eszközről és főként a díszítésről.

6 Később a Kiskunságról Novak László adott jó áttekintést.

7 Ugyanez mondható el a Népművészeti örökségünk eddig megjelent három kötetéről is: a Hajdúságban a pásztorművészet legkorábbi datált darabjai éppen a borotvatartók közül vannak. Barna Gábor feldolgozása jó áttekintést nyújtott a tájon előforduló technikákról.

8 Bellon Tibor Szolnok megye pásztorművészete kapcsán arra mutatott rá, hogy a borotvatokokat nemcsak a pásztorok, a halászok is használták. Bellon T, 1987. Nagy Vera elsősorban szép darabokat közölt Csongrád megyéből.

9 Nehezen fejthető meg az eszköz keletkezése és története. A nyelvtudomány idevonatkozóan nem nyújt felvilágosítást. A borotva szó ugyanezzel a jelentéssel már a 15. század elejétől előfordul nyelvünkben,

10 de a borotvatokot nem említik. Nem található az új táj szótárban sem, ez csupán a borotvatasakot említi.

11 Nem nyújtanak támpontot az eszköz elnevezésének esetleges helyi variánsai sem, ilyenek ugyanis nincsenek. A faragott fa borotvatokok csupán a 18. század végéről maradtak ránk, noha valószínű, 1 Manga J., 1972. 2 Népr. Lex. I. 336-338. 3 Domanovszky Gy, 1982.; Ortutay Gy, 1941.; Fél E.-Hoffer T.-Csilléry K„ 1969. 4 Herman O., 1914. 5 Bátky Zs., 1906. 124-125. 6 Füzes E., 1961. 7 Novak L., 1982. 208., 181-196. kép. 8 Barna G., 1989.; A hortobágyi pásztorművészettel korábban foglalkozott Szabadfalvi József (\972). 9 Nagy V, 1990. 10 TESz. I. 348-349. 11 UMTSz. I. 560. 633