A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

DÖMÖTÖR Ákos: Az ipari termelés hatása a Hangony-volgyi emberre. Jelenkor – történeti és néprajzi változásvizsgálat a hetvenes évek első felében Ózd környékén

sajátos zárt rendszert mutatnak. A városi környezettel való találkozásuk esetén „le kell fordítani" a fogalmakat, amely sok esetben nem sikerül, vagy csak magyarázattal lehetséges. A természeti környezettel való kapcsolat változatait mutatta a földrajzi nevek élete. Az eltérő korosztályokhoz tartozás és a gyárvároshoz fűződő viszony jellege meghatározta a dűlőnevek és falurész-elnevezések halványodását vagy elevenségét a község lakóinak tudatában. Domaházán pl. Elek Szószóló Ferenc 33 éves segédmunkás, aki szabad idejében kedvvel segített tsz-ben dolgozó édesanyjának, pontosan elsorolta és megmutatta nekem a község határában fekvő völgyeket (Sózó, Eperestő völgye, Néhág, Nagy-völgy, Répás, Kékasztó, Kovács ortványa, Togonya, Cé-lápa, Szekeres-bík, Szegedje, Körte völgye, Diák völgye, Gyipa, Tamás völgye, Hársas völgye, Kereszt alja, Fénkő alja, Utas, Felsővölgy, Szedres-lápa, Gabola-bík, Hollófészek stb.), a hegyeket (Bík, Hintós, Csurgó, Hosszú-föld, Mihá homloka, Marcó hegyessé), az erdőket, szántóföldeket, legelőket (Széles simolya, Szoros, Málnás, Málnás-tető, Keselyűs-bík, Vásárát, Nagy-részelés, Kis-részelés, Medvés-ódal, Fűzhatár, Örvényes vereje). Ezenkívül Szószóló Ferenc megmutatta, hol feküdtek apjának földjei a termelőszövetkezet megalakítása előtt. A 30 éves korosztályhoz tartozó bejáró munkásnak a tudatában Domaházán élénken éltek földrajzi környezetének legapróbb részletei is. Ózdhoz kevésbé fűzték érzelmi szálak, mivel gyári bekapcsolódása meglehetősen újkeletű volt. Bár apja is az ÓKÜ-nél dolgozott, de ez nem bizonyult meghatározó tényezőnek: a tsz megalakulása (1961) óta kezdte a bejárást.

16 Egy 15 éves domaházai ipari tanuló kérdésemre felsorolt jó néhány földrajzi nevet. Felsorolása arra engedett következtetni, összehasonlítva a Hangony-völgy többi községével a fiatalság földrajzinév-ismereteire vonatkozóan, hogy az ózdi bejárás fokozódása, az ipari munka megerősödése, a jelentős életmódváltás következtében a munkásság kapcsolata hagyományos természeti környezetével meglazult, illetőleg lényegesen átalakult.

11 A falusi földrajzinév-rendszer „városi módon" kelt életre a bejáró munkások tudatában. Ugyanilyen változásokat figyeltem meg a völgy Ózdhoz közelebb eső településein.

18 Kissikátorban Medve Laci Tibor 40 éves szakmunkás 89 földrajzi nevet mondott el sorra véve. Belőlük csak néhányat közlök a földrajzi összefüggés ismeretének bizonyítására: Pipis (hegy), Tamás-völgy (lápa), Kakucsány (lápa), Iraszló (hegytető), Harangláb (hegytető), Cinegés (hegytető), Cinegési-tanya, Havas-tető, Ódalút, Teknős-lápa, Szőlő-lápa, Rengett-völgy. Maruzsi Barnáné tanítónő kérésemre tanítványaival gyűjtőmunkába kezdett. Az eredmények azt mutatták, hogy a 9-10 éves gyermekek általában csupán 15-25 földrajzi nevet ismernek. Igaz, hogy egy szorgalmas tanuló nagyszülei segítségével több mint 80 földrajzi nevet írt föl feltűnő kivételként. A hegy-, völgy- és tanyanevekhez fűzött értelmezések azt mutatták, hogy az eredeti történeti események régen feledésbe merülhettek. A kissikátori gyermekek feltűnő tudatlansága a földrajzi nevek ismeretében 16 Vö. Gemeinde Domaháza in Ungarn, Ofen, Pesther Distrikt 1855. I—II. térkép. OLS-78. 74. téka. (Magyar Országos Levéltár). Domaháza kisközség Borsod vármegyében. 1890. OLS-78. 74. téka. Kataszteri térképek. 17 Lőrincze Lajos: Földrajzi neveink élete. Bp. 1947. 23-24. 18 Dorf Sikátor in Ungarn, Kaschauer Distrikt 1854. OLS-91., továbbá: Bm T94., Bm T129/l,2., U375., U558-559. 619