A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

OROSZ György: „Csodálatos álmot láttam” A legszentebb Istenszülő álma című nagyorosz egyházi népénekekről

Ennek a német egyházi népéneknek a kezdő soraiban, amelyet egykoron az Örömhírvétel ünnepén (Gyümölcsoltó Boldogasszony, március 25.) énekeltek, a Mandané-álom krisztianizált képe sejlik fel. Vajon nem ennek a Mandané-féle csodafának egy újabb modifikált változatát kell-e látnunk azokban a Legszentebb Istenszülő álma orosz egyházi népénekekben, amelyek arról tudósítanak, hogy az Istenszülő álmában látott egy ciprusfát a Jordán folyóban /a folyó partján/ a hegyen, s ezen a ciprusfán megjelent a csodás kereszt: „Nem sokat aludtam ott, Nagy volt látományom: Téged Krisztus megszültelek, Pólyába pályáztalak, Övvel öveztelek, Isten templomába elvittelek, A Jordán folyóban megkereszteltelek. Azon a helyen kinőtt egy ciprusfa, Azon a ciprusfán A csodás kereszt megmutatkozott. Azon a ciprusfa kereszten A zsidók Krisztust megfeszítették."™ Az orosz egyházi népénekek „keresztes ciprusfájának" a Mandané-álom csodafája azonban csak távolabbi hátterelő közege lehet. Sokkal konkrétabb kapcsolat mutatkozik az Izajás próféta jövendölésén alapuló Jessze fájával (íz 11,1-2), amelyen Jézus ősei helyett az üdvtörténet igen fontos eseményei is megjelenhetnek.

39 A prófécia szerint: „És származik egy vesszőszál Isai törzsökéből, s gyökereiből egy virágszál nevekedik. A kin az Úrnak lelke megnyugoszik: bölcsességnek és értelemnek lelke, tanácsnak és hatalomnak lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke. " A „keresztes ciprusfa" nem lehet tehát egyéb, mint a Jessze fája a keresztre feszítés jelenetével, annak egy sajátos transzformációja. Felvetődik a kérdés: vajon a Legszentebb Istenszülő álma típusú egyházi népénekek és prózai szövegek eredeti keleti szláv/orosz alkotások-e, vagy pedig valamilyen kölcsönzési folyamat eredményeként kerültek be ebbe a régióba? Bessonov a prózai szövegek egynémelyikét nyugati szláv eredetűnek tartja, s rámutat a bennük előforduló azon lexikai elemekre, amelyek a nyugati szlávság nyelvhasználatára jellemzőek. Ilyen szavak pl. a naglyj 'hirtelen' (le. nagly, cseh náhly 'ua.'), skoda 'kár' (le. szkoda, cseh skoda 'ua.'), rec 'ügy, dolog' (le. rzecz 'ua.'), mesto 'város' (le. miasto, cseh mésto 'ua.'), detko 'gyerek' (le. dziecko, cseh dét'átko 'au.').

40 Az Istenszülő álma nyugat-európai eredetét számos kutató vallja. Veselovskij, Kaluzniacki, Mansikka, Hain és Kretzenbacher meglátása szerint a katolikus Lengyelországon keresztül jutott el ez a téma az ortodox oroszokhoz.

41 Kaluzniacki az oroszokhoz lengyel követítéssel transzplantált Mária álma keletkezési helyének meghatározásánál döntő jelentőséget tulajdonít a szövegekhez csatolt „ígéretnek", azaz záradéknak, amelynek használata a katolikus Nyugat vallásgyakorlatá38 Bessonov 1861-1864. II/6. 185-186. No 609. A „keresztes ciprusfa", amelyen Krisztus megfeszíttetett, még számos énekben megtalálható.; Ibid., No 605., 607., 608., 611., 614-616., 618. 39 Seibert 1986. 141-142. 40 Bessonov 1861-1864. II/6. 211, 213, 230, 234. lábjegyzetek 41 Veselovskij 1876a. 347.; Kaluzniacki 1888. 628-629.; Mansikka 1909. 126.; Hain 1973. 218.; Kretzenbacher 1975. 24. 600