A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

OROSZ György: „Csodálatos álmot láttam” A legszentebb Istenszülő álma című nagyorosz egyházi népénekekről

„CSODÁLATOS ÁLMOT LÁTTAM... A legszentebb Istenszülő álma című nagyorosz egyházi népénekekről OROSZ GYÖRGY A Legszentebb Istenszülő álma (a katolikus kultúrkörben: Mária álma) típusú egyházi népénekek és prózai szövegek, hasonlóan a Tizenkét péntekről népénekekhez és elbeszélésekhez, egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a keleti szlávoknál - és Európa más népeinél is - a keresztény hitre való áttérést követően az archaikus mitologikus világképben gyökerező mágikus tudat továbbra is fennmaradt, illetve az az új, keresztény közegben reprodukálódott. Mennyire volt tipikus varázsigék használata és mágikus cselekvések végzése az orosz társadalomban az egyházi népénekek létrejötte körüli időszakban? E kérdés megválaszolásához fontos támpontot nyújtott Jeleonskaja, aki számos olyan bírósági aktát tanulmányozott át és elemzett ki, amelyek a 17-18. századi orosz társadalmi élet vonatkozásában vizsgálódásainkhoz értékes adatokkal szolgálnak. Nevezett dokumentumok alapján ismeretes, hogy a következő szövegek ráolvasó funkcióban voltak használatosak: a Legszentebb Istenszülő álma, Beszédek péntekről, Dávid király jövendölése és az Ima Mihály arkangyalhoz.

1 Az egykori novgorodi kormányzóságban a parasztok által használt kéziratos „gyógyászati könyvekben" az előbbi szövegeken kívül szerepel még a Jeruzsálemi tekercs is, valamint a szerencsétlen napok jegyzéke? Ugyanitt a híres kozmologikus egyházi népének, a Mélységek könyve kezdősorait is ráolvasásként használták, iszákosság leküzdése céljából,

3 bár ezen éneknek a ráolvasásokhoz formai szempontból semmi köze sincs. Oroszországban a 17-18. században nem valamilyen pontosan körülírható társadalmi csoport vagy bizonyos speciális személyek foglalkoztak varázslással, illetve végeztek ráolvasást, hanem alkalomadtán mindenki igyekezett elsajátítani rontó vagy bajelhárító varázsigéket. Ráolvasásokra szükség volt a falvakban és a városokban egyaránt, nemcsak a parasztcsaládokban, hanem a cári udvarban is.

4 A bírósági akták alapján megállapítható - fejti ki a továbbiakban Jeleonskaja -, hogy igen sokan ismertek ráolvasó formulákat.

5 Nikol'skij is azon a véleményen van, hogy nemcsak az egyszerű nép hitt a ráolvasások erejében, hanem a társadalom felsőbb rétegei is.

6 Ugyanezt a megállapítást erősíti meg Gal'kovskij, hozzáfűzve még, hogy I. Péter cár (1672-1725) koráig az orosz társadalomnak minden rétege hitt a ráolvasásokban és a varázslásban, de az azt követő időszakban a népnek már csak a műveletlen része.

7 A bírósági vizsgálati jegyzőkönyvek is azt bizonyítják, hogy a 17. századi Oroszországban a ráolvasások az egész társadalom 1 Jeleonskaja 1917. 18. 2 Mamikká 1909. 126. 3 Ibid., 127. 4 Jeleonskaja 1917.10. 5 Ibid., 10. 6 Nikol'skij 1983. 48. 7 Gal'kovskij 1916.227. 595