A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

BALASSA Iván: Hagyományos időjóslás, időmágia Magyarországon a 18-20. században

Ha fényös Szent Pál, Mindön termés szépen áll (Bálint Sándor 1980. 246.; 1. még Veszelszky Antal 1799. 33.). Hasonló mondókát Vásárosdombón (Baranya m.) is feljegyeztek; Bodán (Baranya m.) úgy vélik, hogy ameddig a pajtába ezen a napon besüt a nap, odáig hordja be a havat a szél József-napkor (Berze Nagy János 1940. 3. 277.). Szamosháton: „Ha Pálforduláskor fényes és tiszta idő van, jó esztendő lesz. Ha szeles az idő, háborút jelent. Ha pedig esős vagy havas, drágaságtól félhetünk" (SzhSz. 2. 212.). Nagyszalontán (Bihar m.) azt tartják: Pálfordulón ha szíp az idő Akkor lesz csak jó esztendő Mások viszont úgy vélik: Pálfordulás, ha nedves, A kenyír lessz igen kedves (Szendrey Zsigmond 1916. 74.). Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony. Az egész magyar nyelvterületen azt tartják, hogy ha ezen a napon kisüt a nap, a medve, borz visszamegy a barlangjába, mert hosszú télre lehet számítani, ha nagy hóvihar van, akkor a tél már az utóiját járja (Boda, Baranya m. Berze Nagy János 1940. 3. 277.). A szegedi regula azt mondja, hogy inkább a farkas ordítson be az ablakon, mintsem kisüssön a nap és az a jó, ha minél hosszabb csapok csüngenek az ereszről, mert olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek (Szeged, Csanádapáca Bálint Sándor 1980. 246.). Göcsejben azt tartják, hogy ameddig ekkor a házba besüt a nap, addig hordja be a szél a havat (Gönczi Ferenc 1895. 322.). Gyergyóban is a megcsordult eszterhéj késői tavaszt jelent, minden takarmánymaradékot össze kell szedni (Enyedi Emese 1992. 90.). Ha ezen a napon olvad, akkor rossz lesz a szénatermés (Háromszék. Balázs Márton 1942. 113.). Február 24. Jégtörő Mátyás. Általánosan ismert az a mondás: Mátyás ront, ha talál, Ha nem talál, csinál! Vagyis megtöri a jeget, ha van ezen a napon, ha meg vizet talál, azt megfagyasztja. A negyven nap itt is felbukkan. (Gyömörő, Zala m. MG. 1847. 701.): Mátyáskor fagy, Negyven napig lészen fagy. Topolyán (Bács m.) ha e napon erős a hideg, akkor rövid lesz a tél. Mások éppen ellenkezőt állítják: negyven napig hideg lesz (Borús Rózsa 1981. 32.). A nyári jégverés megakadályozására Mátyás-napon jeget olvasztanak (Kiszombor Torontál m. Bálint Sándor 1980. 248.). Gyergyóban Mátyás ikonográfiái jelképével a szekercével gondolják el a jégtörést (Enyedi Emese 1992. 3.; 4. 90.). Március hónap. Ebben a hónapban számolják, hogy hányszor van köd, mert annyi záporra lehet nyáron számítani (Sellye, Baranya m. Berze Nagy János 1940. 3. 279.). Egész hónapban gyűjtik az esővizet, mert az ebből ivó csirkék egészségesek lesznek (Topolya Bács m. Borús Rózsa 1981. 33.). Március 10. Negyven vértanú. A torockaiak Negyven szenteknek ismerik. Göcsejben, ha ezen a napon fagy, akkor még negyven napig lehet fagyot várni (Bálint Sándor 1980. 245-246.). Az időjárásjóslásokban gyakran előforduló negyvenes szám esetleg innen is származhat. 580