A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

JANÓ Ákos: Újabb szempontok a sárospataki vár építéstörténetének kezdeteihez

10. kép. Az Arad utcán folyó gázvezeték fektetésekor előkerült faragott sarokkövek és falromok. Feltehetően a volt dominikánus kolostor épületéből valók, 15. század lesztett erősségre, amit a toronyhoz közel, attól kissé délebbre, a mai Fáy András utca és a Bodrog közötti kiemelkedő sziklás területen sejthetünk, s amit az emlékezet alsóvárként őrzött meg. Amennyiben ez a feltevés igazolódna, a Vöröstoronytól eltekintve is értelmet kapna az az 1529-ből származó levél, amely Patak városában, a Bodrog partján emelkedett pallaciumvóX (erődített kúria vagy vár) számol be. A levél szerint az eperjesi bíró arról értesült, hogy ellenséges naszádosok érkeztek három hajóval Tokajból Patakra, s ellenük az újhelyi várnagy őrséget helyezett el az erősségben.

18 Ez az erősség lehetett a már fennálló Vöröstorony korábbi épülete, lehetett a volt dominikánus kolostor, de semmiképpen nem lehetett a Détshy által feltételezett hécei udvarház.

19 És ez az erősség lehetett Mohács után az özvegy Pálóczi Katalin lakhelye, ahonnan őt és fiát Perényi Péter annak elhagyására kényszerítette, mondván: „...mennétek Cékében és ott lakjatok... Mágnásnak és nem özvegyasszonynak való Patak vára."

20 Ha feltételezzük, hogy az eredeti városszerkezetnek a belső várost kerítő falak, bástyák, földsáncok felépítésével járó erőszakos átformálása előtt a Bodrogon átvezető híd nem a mostani helyen állt, hanem attól délre a mai Arad utcát és Áchim András ut18 Détshy Mihály: Adatok Perényi Péter sárospataki várépítkezéseinek és mestereinek kérdéséhez. Ars Hungarica, 1987. 129. Idézi: Szűcs Jenő: Sárospatak kezdetei... 18. 19 Szűcsi, m. 18. 20 Détshy Mihály: Sárospatak vára és urai... 7. 52