A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

JANÓ Ákos: Újabb szempontok a sárospataki vár építéstörténetének kezdeteihez

9. kép. A Vöröstorony alsó lőrései az 1960-as években történt feltárás után feltöltötték, a torony alsó lőréssora itt is a föld alá került.

17 A Vöröstorony építése és a külső-belső várfalöv kialakítása tehát nem lehet egységes tervezési koncepció eredménye. Ehhez hasonló elgondolásra sehonnan sem ismerünk példát. A fentiek mellett a toronynak és a palotaszárnynak (amely a hármas árkád belső oldalának évszáma szerint 1541-ben készült el) egyidejű építése ellen szól a két építmény célszerűsége és feltételezett rendeltetése is. A rideg és kényelmetlen lakótornyok, valamint a korszerű, pompás főúri rezidenciák építésének időszaka között hosszú évtizedek múltak el, ami alatt a főúri igények, lakáskultúra, a politikai, társadalmi élet változásai mentek végbe, s ezeket a változásokat a két korszak építési kultúrájának emlékei híven tükrözik. A Perényi palotaszárny már az új igényeknek igyekezett megfelelni, ami mellett már céltalan és értelmetlen lett volna középkori mintájú lakótornyot építeni. Nyitva maradt még az a kérdés, hogy az 1482-től gyakran előforduló, Pálóczi László és utódai birtokát képező középkor végi vár okleveles adatai nem vonatkoztathatók-e az 1444-ben átalakított volt dominikánus kolostor épületeinek helyén továbbfej17 A kutatókat megtévesztette, hogy a torony alsó lőrései oly mértékben lefelé irányulnak, hogy azokból a külső terep áttekintésére, tűz alatt tartására nem látszik lehetőség. Ezeket a lőréseket úgy tekintik, mintha kialakításuk mindenféle hadászati, védelmi feladatot nélkülözött volna, s a torony felépítésével, mint funkciótlan elemet, meg is szüntethették. E téves megítélés oka, hogy a tornyot körülvevő árok feltárása az 1970-es években nem történt meg teljes mélységben, az eredeti árokfenék mintegy 80 cm-rel mélyebben volt a jelenleginél. Ezt igazolta a műemléki helyreállításhoz szükséges állványzat alapozásánál az egykori árokfenék szintjéről előkerült kő ágyúgolyók egész sora. A Vöröstornyot körülvevő árok jelenlegi udvar felőli egykori szintjének meghatározására mód lett volvna a legutóbbi műemléki helyreállítás során, az udvar burkolása előtt végzendő réteg vizsgálattal, ami egyértelmű választ adhatott volna a torony alsó lőréseinek szerepét illetően. Ez a rétegvizsgálat nem történt meg, s ez a mulasztás ma már nem pótolható. 51