A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

JANÓ Ákos: Újabb szempontok a sárospataki vár építéstörténetének kezdeteihez

1-2. kép. Késő gótikus ajtókeretek a Vöröstorony alsó szintjén. 15. század vége években - szintén hatalmaskodás kapcsán - egy jobbágyot elraboltak és in carcere - a várnak börtönében fogva tartottak. A továbbiakban 1493-ban Antal és Mihály egy bizonyos kőházat adnak pataki várnagyuknak. 1494-ben szintén a pataki várnagyok hatalmaskodásairól van szó, mégpedig Ujhely (Imre birtoka!) környékén. Érdekes és figyelemre méltó, hogy a vár meglétére utaló adatok mindig a város alsó részét birtokló ághoz kapcsolódnak. Ez is igazolja, hogy a vár említésekor nem a hécei udvarházra, hanem az alsó részen lévő erősségre kell gondolnunk. Lehetett-e ez a megerősített volt domonkos rendház, vagy valamely újabban létrejött, az akkori vár-fogalmaknak inkább megfelelő, korszerűbb építmény meglétével kell számolnunk? Détshy Mihály számos fontos 15. század végi és 16. század eleji adatot használt fel a várral kapcsolatosan, de mind egyértelműen a hécei kúriára vonatkoztatta. Számára ez egészen természetes. Sőt, az 1528-as ostromra vonatkozó adatokat is úgy értelmezte, hogy az a hécei kúriánál zajlott. Amint írja, 1528-ban a Ferdinánd és János király közötti háborúskodás során kétszer is ostromolták Patakot. Az oklevelekben szó van a vár lerombolásáról, de nincs szó a város elpusztulásáról. Ha itt lett volna a vár, egészen természetes, hogy az oppidum is elpusztult volna. Erre nincs adat - mondja! Ismerjük ezzel szemben Perényi Péter 1534-ben Ujhely várából írt levelét, mely szerint Sárospatak oppiduma assiduis decredationibus fűit vecsatum et pere desolatum - vectatio következtében maga a város is csaknem elpusztult. Ezen kívül több adat is van az 1530-as évekből arra, hogy a Mohács utáni korszakban maga a város is nyomorúságos helyzetben volt. Sokkal későbbi időből van egy érdekes adat, amit Détshy is használt, de másként értelmezett: 1577-ben arról kérdeztek egy tanút, hogy hogyan foglalta el Perényi Péter 1526 után az uradalmat. A tanú azt vallotta, hogy ez a Katalin (Antal és Mihály testvére) ott lakott Patakon, a mostani hídnál, az alsó várban. Ahogy volt egy felső kolostor 45