A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

JANÓ Ákos: Újabb szempontok a sárospataki vár építéstörténetének kezdeteihez

archaikus szervezet átnőtt a 14. századba, az Újhelyen bíráskodó elöljáró pataki ispán volt még 1329-ben is. Ennek az akkori emberek számára értelme volt, s teljesen természetesnek tetszett, hogy a pataki vár Újhelyben van. Erre más vidékről az analógiák sorát lehetne idézni. Az a néhány km-nyi távolság sehol sem számított, amely az ispánság központját várától elválasztotta. Hogy csak a közelben maradjunk, az Amadé vár is legalább 6-8 km-re van Gönctől, mégis gönci várnak nevezték. Ez az Újhely felett magasló pataki vár fogalom azonban a 14. század második felére kezdett anakronizmussá válni. Megszűnt az archaikus szerkezet, a pataki ispánság. Ekkor következett be egy érdekes terminológiai fordulat. Amikor 1390-ben, majd 1429ben a birtokot eladományozták, egyértelművé vált, hogy az Újhely mellett emelkedő vár az újhelyi vár. Ettől fogva Patak Patak és Újhely Újhely.

10 Az 1429-es adománylevélből kitetszik, hogy maga Patak oppidum is önállóságra törekedett, arra várt, hogy szabad királyi várossá emeljék. Az oklevélben arról van szó, hogy korábban Patak városa is az újhelyi várnagyoknak a zaklatásaitól szenvedett. Világos, hogy Patak is az újhelyi várnagy alá volt rendelve. Patakon nem emlegetnek castrumot, de a Perényieknek volt kúriájuk a városban már 1427-ben. Ekkor Perényi Miklós felesége Patakon in curia nostra (saját kúriánkban) datálta levelét. Ezt az udvarházat a régi királyi kúria helyén, az akkor már sűrűn beépült városközpontban sejthetjük, vagy a Perényiek által épített hécei udvarházzal azonosíthatjuk. A középkor nagyon vigyázott ezekre a fogalmakra: curia-castellum-castrum, három élesen megkülönböztetett objektum. A kúria nagy ház, de nem megerősített, sőt nem is volt szabad megerősíteni. A castellum (kastély) és castrum (vár) megerősített helyek, mindegyik a fortalicium fogalma alá tartozott és mindegyik építéséhez királyi engedély kellett. A kettő közötti különbség az, hogy előbbinek lehetett védőtornya, de sem kerítőfala, sem árka nem, mert ez már a vár jellemzője volt.

11 1444-ből maradt fenn egy oklevél, amelyet Détshy Mihály szintén ismert. Ebben arról van szó, hogy Perényi János, az 1429-ben magvaszakadt Perényiek oldalági rokona elfoglalta Pálóczi Simontól (aki testvéreivel együtt megkapta Patak várát) Patak oppidumot azzal az erődítménnyel, amely egy kolostorból alakíttatott át és emeltetett. Ez az első említése egy fortalitiumnak, egy erődítménynek Patak történetében. Détshy ezt az adatot egyértelműen a ferences kolostorra vonatkoztatta mondván, hogy Pálóczi Simon idejében ez a városnak a felső végében álló megerősített kolostor volt az első erődítmény Patakon. Itt azonban el kell térnünk Détshy feltételezésétől, sőt biztosan kell állítanunk, hogy ez nem így van. Miért nem valószínű, sőt kizárt, hogy erről a ferences kolostorról volna szó? Először is az a kolostor ebben az időben működő kolostor volt, mégpedig a ferences rend conventuális vagy muriánus ágának kolostora, amelyet éppen a következő években (1448-ban) adtak át a ferences rend observáns, később salvatoriánus elnevezésű ágának, éspedig a földesuraknak a javaslatára, Pálóczi Simon és László kérésére. Egy működő kolostort ebben az időben már nem alakítottak át várrá, másrészt teljesen értelmetlen lenne, hogy ha már átalakították volna, akkor azt mégis átadják egy virulens szerzetesrendnek, hogy abból kolostor legyen. 1461-ből ismerünk egy fontos és nagyon érdekes oklevelet, amely Pálóczi László saját udvarházáról, propia curiajáról ad fontos, Patak története szempontjából alapvető jelentőségű topográfiai leírást. Ez az oklevél azt mondja, hogy Pálóczi László a Héce nevű vicusát vagy piateáját, tehát ezt a városrészt bizonyos szabadságokkal akarja ellát10 Szűcs Jenő: Sárospatak kezdetei... 18. 11 Fiigedi i. m. 12. 41