A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

TARCAI Béla: Fénykép a temetőben

polgár, a tisztes családfő, a jó gazda vagy a családban fontos helyet betöltő gyermek, sőt még a rabszolga is, hiszen az ő túlvilágban bolyongó lelkét is ki kell engesztelni. Ezért ezek a szobrok és domborművek az eltávozottakat heroikus pózban ábrázolják és a személyiségre vonatkozó jegyeket a feliratokkal pótolják. Az elhunyt és környezete érzelmi kapcsolata a későbbi csoport-domborműveken jelenik meg. Fontos megjegyezni, hogy ezek az ábrázolások a családi sírkertben az utca felé néznek, hangsúlyozva azt, hogy üzenetük nemcsak a családnak, hanem minden arra járónak szól. A középkorban, mielőtt a trentói zsinat

5 a templomokba való temetkezést korlátozta, a tehetősek epitáfiumokon, fekvő vagy álló sírlapokon faragtatták meg saját, legtöbbször életnagyságú képmásukat. A tilalom után ezek a képmások kivonultak a mauzóleumokba és a sírkápolnákba. A reneszánsz óta a fantázia szabadabb szárnyalása abban is kifejezésre jutott, hogy nemcsak az elhunyt alakját, hanem az életet és a halált szimbolizáló, a személyiségre áttételesen utaló jeleket, angyalokat, bibliai személyeket, allegorikus figurákat is bevontak az ábrázolás körébe. Ezzel együtt jelent meg az abszolút művészi igényesség is, ami korábban nem mindig volt érzékelhető. így válhattak egyes temetők a sírszobrászat vagy általánosabban a sírművészet múzeumaivá: Párizsban a Pere Lachaise,

6 Bécsben a Sankt Marx,

7 Kolozsvárott a Házsongárd, Budapesten a Kerepesi - hogy csupán néhány jellegzetes példát említsünk. A sírművészet bizonyos fokú önállósodását jelentik a jelképes sírok emlékművei. Sok neves, közéleti személy sírhelye ismeretlen. A környezet és a társadalom kötelességének érzi, hogy méltó síremléket állítson azoknak is, akiket a gondatlanság és a feledés haláluk után méltatlan helyzetbe hozott. A kultúrtörténet pl. Mozart életrajzát következetesen azzal a mondattal zárja le, hogy sírhelye ismeretlen, pedig a zene óriására Bécsben két síremlék is emlékeztet. Az egyik, amelyet 1859-ben állítottak a St. Marx temetőben, azon a ponton, ahol a nagyon szegényes körülmények között eltemetett zeneköltő jeltelen sírjának helyét feltételezték. Ezt a nem feltétlenül jelképes síremléket Mozart halálának 100. évfordulóján,

8 jelképessé tették azzal, hogy áthelyezték az innen nem messze fekvő Központi Temetőbe. A St. Marx temető lelkiismeretes gondnoka a környéken talált, gazdátlanná vált síremlékelemekből - egy derékba tört kőoszlopból és egy gyászoló angyalfigurából a saját ízlése szerint összeállított egy új emléket, s ez ma is ott látható. A kegyelet és a tisztelet a párizsi Pere Lachaise műemléktemetőben Nagy Imrének, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjának állított jelképes síremléket. Ugyancsak jelképes a miskolci Avasi temetőben Köpeczi Haller Balázs és Harsányi Móricz István református prédikátorok síremléke, mert az elsőnek sírhelye ebben a temetőben van ugyan, de ismeretlen, társát pedig nem itt temették el, viszont mindketten a miskolci eklézsiánál szolgáltak és a gályarabságot is együtt szenvedték el. Ugyancsak jelképes annak az 1943-ban, a szovjet fronton elesett magyar katonának a sírja, akire a Hősök temetőjében emlékezik egy sírtábla. Kunt Ernő a mulandóság szobrainak nevezi a magyar falvak temetőiben található sírjeleket, kopjafákat. Sajátos és mélységesen emberi szemléletmódja őt arra késztette, hogy eltekintsen ezeknek a sírjeleknek az életen is túlmutató jelentésétől, és elsősorban plasztikai szépségüket emelte ki fényképein. A mi szemléletünkben ezek a sírjelek egy5 1545-től 1563-ig tartott, megszakításokkal. Az egyház belső életének és külső kapcsolatainak reformjáról vált híressé. Tridenti néven is említik. 6 Párizsban 1804-ben megnyitott és XIV. Lajos gyóntatójáról elnevezett, világhírű temető. 7 1780 körül megnyitott és 1874-ben lezárt, biedermeier temető, Bécs sok kiemelkedő polgárának nyughelye. 8 1891. december 5. 351