A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

SZÁSZI Ferenc: Adatok a második világháború utáni kivándorlás történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei adatok is jelzik az országosan jellemző tendenciákat, de az arányokban jelentős eltérések is mutatkoznak. A kivándorló férfiaknál a fizikai dolgozók aránya 75,8%, 10%-nál is magasabb az országos átlagnál. Az együttes 73%-os arány is megközelíti a 10%-os különbséget. A fizikai dolgozók körén belül az ipari szakmunkások az összes külföldre távozott keresők százalékában 42%-os az országos 34,6%-hoz képest. A várakozással ellentétben ezeket az arányokat legfeljebb a szakmunkások hányadánál lehet Borsod-Abaúj-Zemplén megyénél a miskolci adatokkal magyarázni. A segédmunkások aránya a jelzett bontásban országos átlag és regionális vonatkozásban egyaránt 17,7%. A szellemi foglalkozásúak aránya különösen a férfidolgozók körében csupán 11,1% és összesen is a 14,5%-kal jelentősen elmarad az országos 25,4%-os átlagtól. A szellemi foglalkozásúakról az „1956-os" KSH adatok között az ország egész területéről kivándorlókról szakmai és korcsoportos bontást is találunk. Megyei vonatkozásban azonban ilyen adatokkal nem rendelkezünk. Ezekre az adatokra az 1980-as években disszidáltakról összegyűjtött anyagok kapcsán térünk vissza. A regionális adatok körében a kivándorlók útirányáról, illetve arrról, hogy hol, mely országokban telepedtek le, statisztika nem tájékoztat. Ezekre a kérdéskörökre a következő fejezetben, szintén szűk adatbázis alapján, de kitérünk. II. 1. Létszámadatok 1981-1989 között Magyarországról 1959-1989-ig terjedő időszakban, a legális és illegális kivándorlásban kb. 129 ezer fő vett részt, évi átlagban több mint négyezren hagyták el az országot. Az országból a jelzett években, 1981-től 1989-ig, a kilenc év alatt 38 621 fő távozott, melynek évi átlaga 4291 személy kivándorlását jelzi. Ez az elvándorlási létszám megközelíti a két világháború közötti időszak évi veszteségét. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből az adott időszakban kivándorló legális (engedéllyel) és illegális (disszidált) távozókat nem tudunk szétválasztani. Az engedélylyel távozók száma egyébként is csupán néhány százalékot tehetett ki, így a vizsgált megye adatai az összes kivándorlókra vonatkoznak. Kilenc év alatt nem kevés kockázattal kb. 1219-en hagyták el a megyét kivándorlási céllal, vagyis évente kb. 135 személy szánta rá magát az ország elhagyására, annak ellenére, hogy a kísérlet meghiúsulása esetén a meghurcoláson kívül börtönbüntetést is kilátásba helyeztek, a sikeres vállalkozás esetén pedig a disszidens elvesztette itthoni ingatlanait, azokat az állam kisajátította. 332