A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)
CSÍKI Tamás: Az I. világháború gazdasági hatásai, a miskolci izraelita nagypolgárság az 1920-as években
használatra, s arra is találunk példát, hogy izraelita tulajdonos kisbérletet létesített földje egy részén (pl. Klein József Alsódobszán). 52 Végezetül említsünk még egy területet, ahol a miskolci zsidóság ugyancsak fontos szerepet játszott. A magyarországi nagy biztosítótársaságok több képviseletet, vezérügynökséget hoztak létre a városban, amelyek szervezését és irányítását, jelentős részesedés fejében, izraelita nagypolgárok látták el. (Az egyik legfontosabb, már a világháború előtt is működő vállalat: a Trieszti Általános Biztosító Társulat főügynökségét pl. Neumann Adolf vezette.) 53 Nagy része volt a zsidóságnak a '20-as évek legelején induló miskolci áru- és értéktőzsde megszervezésében is, amelynek elnökségét s a tőzsdetanács tagjait jórészt izraeliták adták (az elnök Műnk Pál, továbbá Ferenczy Károly, Neumann Adolf, Schrecker S. Lipót stb.), s amelyet a továbbiakban a Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Kereskedők és Gazdák Köre hathatósan támogatott. A tőzsde legfontosabb céljai között szerepelt az áru- és értékkereskedelem tisztességes szabadverseny szabályai szerinti: tehát a keresletet és a kínálatot is figyelembe vevő irányítása, a zugkereskedelem visszaszorítása, amelynek növekedése a kereskedők valamennyi rétegének komoly konkurenciát jelentett. 54 S mindez ismét alátámasztja, hogy Miskolc a világháború után fontos áru- és pénzforgalmi központ maradt, amit a tőzsde megalakulása tovább erősített. (Ezáltal az árak szabályozásában is nagyobb szerep jutott a megyeszékhelynek.) Az intézmény ugyanis igen rövid idő alatt megszilárdult, éppen a nagyszámú terményüzlet lebonyolítása révén: értékpapír-, valuta- és devizaforgalma már 1921-ben meghaladta a 80 millió koronát, 55 ami szintén az izraelita nagypolgárság vállalkozókedvét, aktivitását s az új kihívásokra való gyors reagálását jelentette. DIE WIRTSCHAFTLICHEN AUSWIRKUNGEN DES I. WELTKRIEGES, DIE ISRAELITISCHE GROßBOURGEOISIE TN MISKOLC IN DEN JAHREN UM 1920. Nach den in den vorhergehenden Ausgaben des Jahrbuches erschienenen Schriften, in denen eine Übersicht über die wirtschaftliche Ausbreitung, Erstarkung, das Charakteristikum und die Möglichkeiten der Firmengründung der Miskolcer israelitischen Groß-, Mittel- und Kleinbourgeoisie in den Jahrzehnten des Dualismus verschafft wurde, untersucht diese Studie nun unter den veränderten wirtschaftlichen und politischen Voraussetzungen der 1920-ger Jahre die Unternehmungen der israelitischen Großbourgeoisie, ihre neuartigen Eigentümlichkeiten beim Eingriff in das Wirtschaftsleben. Die Einleitungskapitel legen die auch von Wiedersprüchen nicht freien Auswirkungen des I. Weltkrieges auf die verschiedenen Schichten der Juden dar: die 52 A Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája. IL k. Gazdacímtár Bp. 1897. 264-73., 276-285., 310-323., Magyarország földbirtokosai és földbérlői. Gazdacímtár Bp. 1925. 3-11., 59-78., 395403., Magyarország földbirtokosai és földbérlői. Gazdacímtár Bp. 1935. 8-14., 59-76., 365-374. alapján. 53 KUegy. 1929. (gyászülés) (Uo.) 54 A miskolci Áru- és értéktőzsde tanácsának jelentése az 1921. évről. Miskolc 1922. 4. 55 KUegy. 1922. (Uo.) 303