A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

CSÍKI Tamás: Az I. világháború gazdasági hatásai, a miskolci izraelita nagypolgárság az 1920-as években

összalap-jának csak a töredékét tették ki (sorrendben: 2,6, 1,7 és 1,9 %-át, ami a főváros és a vidék tőkekoncentráló ereje közötti különbséget jelzi)

28

, mégis ezek a fiókok a vidéki hálózat legnagyobb tagjai közé tartoztak (elsősorban a Borsod-miskolci Hitelbank), ami nemcsak a város, hanem a zsidó nagypolgárság tőkeerejének megőrződésére is utal. E tőkeerő jele, hogy a világháborút követően a miskolci izraeliták több kereskedelmi-forgalmi vállalatot hoztak létre. Már 1920-ban megalakult a Bel- és Külföldi Áruforgalmi Rt. és a Magyar Kereskedelmi Vállalat Rt. (mindkettő 2 millió korona alaptőkével), amelyek igazgatóságaiban és főrészvényesei között a miskolci zsidóság legjelesebb, a dualizmus korszakában is a legnagyobb, legtőkeerősebb cégekkel rendelkező képviselőit találjuk (Schrecker S. Lipótot, Hercz Jenőt, illetve Rosenberg Miksát, Grószmann Gyulát stb.).

29 Ugyancsak 1920-ban szervezték meg 1 millió korona alaptőkével a Borsodmegyei Vendéglősök, Kocsmárosok és Kávésok Beszerzési Vállalata Rt.-t. E szolgáltató ágazatokban, a város urbanizációs fejlődésével párhuzamosan, a múlt század '80-as, '90-es éveitől nőtt jelentősen az izraeliták száma, akik egy része a világháborút követően a megnehezülő beszerzést megkönnyítendő s a tagok egységes és folyamatos ellátását biztosítandó céllal, illetve az esetleges konkurenciával szemben részvénytársaságba tömörült. (A tagok többsége a stabil közép- és kispolgári réteghez tartozott, mivel e foglalkozások ilyen jellegűek maradtak, amit alátámaszt, hogy a részvényeket alacsony, 500 koronás névértékben lehetett jegyezni. Ám a részvénytársaság később az izraelita bornagykereskedőkről készült kimutatásban szerepelt, ezért feltételezhetjük, hogy nem csak tagjai beszerzését biztosította, hanem általánosan foglalkozott kereskedelmi forgalmazással.)

30 1921-ben alakult, pontosabban ekkor helyezte székhelyét Putnokról Miskolcra a Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Rt., amely szintén jelentős izraelita érdekeltséggel rendelkezett, s profiljába a legkülönfélébb ipari és mezőgazdasági termékek forgalmazása tartozott; majd 1922-ben kezdte működését 6 millió korona alaptőkével a Faipari és Kereskedelmi Rt., amely, miként az a dualizmus korszakában jellemző volt, családi alapon szerveződött, mivel az igazgatósági tagok testvérek, sógorok stb. voltak (Krausz Lajos, Krausz Emil, Krausz Izráelné, valamint Fleischl Sándor és Fleischl Pál, akik a cég budapesti kapcsolatait és érdekeltségeit biztosították).

31 Ugyancsak 1922-ben alakult 20 millió korona alaptőkével az Agrária Kereskedelmi Rt. (vezérigazgatója az izraelita Brünn Ignác), egy évvel később a Miskolci Élelmiszerszállító és Árukereskedelmi Rt. (vezetője a bankigazgató s számos egyéb Borsod megyei kereskedelmi és ipari vállalat alapítója, Koós Samu), valamint a Nyerstermék Értékesítő Rt. Majd 1924-ben kezdte működését a Miskolci Gabonakereskedelmi Rt. és a Miskolci Terménykereskedelmi Rt., amelyek igazgatóságában és főrészvényesei között az izraelita Züszmann család több tagját találhatjuk.

32 Folytathatnánk az újabb, szintén a különböző mezőgazdasági termékekkel kereskedő vállalatok ismertetését, amelyekben, miként az előbbiekben, a miskolci zsidó nagy- és középpolgárság (részben a stabilitását megőrző kispolgárság) tőkeereje dominált. S ez jelzi, hogy a világháborút követően, az említett változások ellenére, az izraelita nagyke28 Berend T. Iván-Ránki György: Magyarország gazdasága az első világháború után 1919-1929. Bp. 1966. 214-16. alapján. (1928-as adatok.) 29 MPC 1922-23. 1197., 1201. 30 Uo. 1198., illetve Kimutatás a bornagykereskedőkről 1941., 1942. (IX. 201. 782. B.-A.-Z. Megyei Levéltár) 31 MPC 1922-23. 1199., 1200. 32 MPC 1926-27. 373., 374., 375., 377. 296