A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

FARAGÓ Tamás: Vándormozgalmak Miskolcon a 18. században a tanúvallomások tükrében

VÁNDORMOZGALMAK MISKOLCON A 18. SZÁZADBAN A TANÚVALLOMÁSOK TÜKRÉBEN FARAGÓ TAMÁS 1. Bevezető 1.1 Célkitűzés A tanúkihallgatásokat történetírásunk és a történeti néprajz számos esetben eredményesen használta agrártörténeti (Takács 1980, 1987, Égető 1989), hiedelem- (Tóth Péter 1996) és társadalomtörténeti (Tóth István 1991, 1996, Tóth Péter 1991/a) elemzés céljából. Számos olyan, a mindennapi élet keretébe tartozó kérdés világítható meg e forrástípus révén, amely mind a nagy politikai események krónikásai, mind az alattvalók vagyoni helyzetét firtató adószedők figyelmét, mint afféle érdektelenségek elkerülték. Nem egy esetben olyan társadalmi csoportok és rétegek szólaltathatók meg segítségükkel, amelyekről alig maradt más feljegyzés, mivel nem önálló adófizetők - nők, szolgák, gyermekek - és írástudás hiányában nem hagyták ránk életük gondjait és örömeit. Ez alkalommal új terület, a vándormozgalmak bemutatását kísérlem meg e forráscsoport segélyével. E jelenséget eddig a kutatás túlnyomórészt névsorok (Ács 1985) vagy statisztikák (Faragó 1996) elemzésén keresztül közelítette meg, ezek azonban sok szempontból korlátozott lehetőséget nyújtanak a vándorlások motivációjának, családi hátterének, lefolyásának megismeréséhez. Bár itt közölt irataink inkább szemelvényeknek, mint a 18. századi vándormozgalmak tényleges reprezentatív keresztmetszetének tekinthetők, véleményem szerint jobban értelmezhetővé teszik a száraznak tűnő adatsorokat. Nem tekinthetem mellékesnek e kutatás azon hozadékát sem, hogy ráirányítja a figyelmet arra, mennyire nem elszigetelt jelenség a migráció e korszakban, milyen fontos a társadalmi környezet és a családi/rokoni kapcsolatok ismerete/figyelembevétele a vándormozgalmak elemzése kapcsán. 1.2 A forrásokról Közlésem alapja a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei levéltárban őrzött iratanyag négy állaga: a Borsod vármegyei közgyűlés iratainak 2. kútfője (IV. 501/b, Acta Politica, Matéria II.), a bejegyzett bírósági iratok 17. kútfője (IV. 501/c, Matéria XVII.), a be nem jegyzett bírósági iratok 17. kútfője (IV. 501/d Acta judicialia non protocollata, Matéria XVII.) és Miskolc város tanácsának polgári ügyekben való nyomozásai (IV. 1501/b Species, Matéria XII.) A megyei közgyűlési iratanyag és a be nem jegyzett bírósági iratok valamint a városi kihallgatások jelzett csoportja esetében az egész 18. századra (1700-1785) vonatkozó anyagot, a bejegyzett bírósági iratanyag esetében az 1737-1742, 1750-1752, 1775-1785 évek közötti időszak iratait vizsgáltam át. Összességében az átnézett miskolci vonatkozású kihallgatások teljes száma körülbelül 1200-ra becsülhető.' 1 Durva becslésként úgy vélem, hogy az átlapozott megyei iratok körülbelül negyedrésze volt miskolci vonatkozású kihallgatás. 231