A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

GYULAI Éva: Négyesi Szepessy János (†1746) és Zsigmond (†1768) halotti zászlaja a Herman Ottó Múzeum Történeti Gyűjteményében

szagot, vagy annyi élést, az mellyell csak egy nap is megértük volna, hanem keserves szükségre jutottunk." Öreg Szepessy Pál felesége, majd özvegye, Csuda Zsuzsanna óriási erőfeszítéseket tett, hogy a kamara által elfoglalt javakat visszaszerezze családjának, négy gyermekének: Mártonnak, ifjú (II.) Pálnak, Jánosnak, Katalinnak. Egy 1710 körül keletkezett családi feljegyzésben, mely a Szepessy család hiányos berentei levéltárában maradt meg,

9 a család egyik tagja (feltehetően ifjú Szepessy Pálné Gönczy Erzsébet) így emlékezik meg a családi birtokok visszaszerzéséről: „...elsőben is Varbó nevű falut amidőn idevezült öreg Szepesi Pálné asszonytúl Csuda Susanna asszonytúl a T. B. Kamara elfoglalta a diósgyőri jószágot, őkegyelmének akkor pénze annyi sem volt, hogy kiválthassa. Pestre, Budára volt T. B. Szepesi János uram pénzt keresni édesanyjának, és mások által is kerestetett pénzt, de nem talált sehol... Kért azon minket N. Csuda Susanna asszony, édes uram édesannya, hogy válcsuk magunkhoz Varbó t. Azon alkalmatossággal az elfoglaltatott Varbó nevű falut kiváltottam én magamra, és nem másra. Kértem mostoha atyám uramtúl, T. N. Szirmay Péter uramtúl háromezer forintot "

l0 János (fi 746) Szepessy János segítségére volt anyjának a nagy értékű tarcali szőlők visszaszerzésében is, 1700 és 1703 között élénk levelezést folytat a kamarával a lefoglalt szőlők viszszaváltásáért." A Szepessy Pál gyermekei közötti 1711-ben kelt osztálylevél szerint Jánosnak értékes birtokrészek jutottak a a családi vagyonból: ,JVékem Szepesi Jánosnak jutott [aj sályi jószág, minden hozzá tartozó appertinentiáival és praediumbéli részekkel, oda való két malmokkal és egy törővel, az geszti portio az oda való minden szőllőkkel, a Nagy Mihálli portio, az négyesi portio és az ott való malom. Miskolc várossában az Forgács és Tiboth szőllőkkel az hosszú pince és az Avas völgyön az Kecskeméthi és az Ötvös házhelyeken két házhely és félhely. A Thikére egészben és a Meggyeskertnek fele... Az diósgyőri jószág és az szendrei curiafenn marad négy részre közöttünk, úgy, hogy ezen jószág gondviselésére egy szolgát fogadunk, ki is ezen jószágnak minden jövedelmét bé szedvén, azzal fogunk osztozni közönségesen"

12 A birtokok közül a legfontosabb, a négyesi portio, Jánosnak jutott, ez a birtok adta a családnak a 17. század első felétől viselt előnevét is. A sályi malmok mellett Négyesen is örökölt malmot, amelyre a család másik ága is igényt tartott, s már Csuda Zsuzsannát is perelte miatta Szepessy István (Zsigmond apja) a 18. század elején. A pereskedésnek Szepessy János fia, a Boldván élő József vet majd véget 1749-ben azzal az egyezséggel, amelyet István gyermekeivel (köztük Zsigmonddal) köt. Ennek értelmében ha József és fivére, László fiú utódok nélkül halna el, a négyesi birtokrészek István gyermekeinek utódaira szállnak, amennyiben ezeknek nem marad fiúörökösük, négyesi birtokaik József és testvére utódait illetik.

13 A sályi birtokrész jobbágyai Szepessy Jánosban nemcsak a földesurat, hanem a donátort is tisztelték, hiszen ő építtette a község református templomát. A templomot 1826-ban le8BmLtXIII-14. 13. doboz 9 A levéltár az 1970-es évek végén került be vásárlással a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárba, jelzete: XIII-14. 10 BmLt XIII-14. XXVII/5. 11 N. Szepessy B., 1893. 198. 12 BmLt XIII-14. Vegyes birtokjogi iratok UN. SzepessyB., 1893.200. 196