A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

BAJÁK László: Címerek a gyászszertartásokon, halotti címerek a 19. századból

JEGYZETEK 1. A halotti címer további példányai az 0. Sz. K.-ban, a Közlekedési Múzeumban, a győri Xantus János Múzeumban és a nagycenki Kastélymúzeumban találhatóak. Az utóbbi példány szövege csak a születés és a halál dátumára szorítkozik (a születés napját helyesen IX. 2l-re teszi). A címerrajz pontosabb, de nem ábrázolja Széchenyi rendjeleit. 2. A Széchenyi név a Nógrád vm-i Szécsény mezővárosról ered. A sárvári és felsővidéki uradalmat Széchenyi (I.) György (1592-1695) esztergomi érsek szerezte meg, de nemesi előnévként csak Széchényi Ferenc (István apja) vette fel. A címert és a nemesi címet Széchényi (I.) György és Lőrinc 1629. XI. 26-án II. Ferdinándtól, a grófi címet és címert Széchényi (III.) György 1697. III. 30-án I. Lipóttól kapta. (Nagy L: X. köt. 518-524., MNZS: I. köt. 227.) Széchenyi István gr. Széchenyi Ferenc és Festetich Julianna grófnő negyedik fiaként 1809. IV. 16-tól mint főhadnagy, 1813. VII. 1-től mint 2. osztályú, 1813. X. 20-tól pedig mint 1. osztályú százados (kapitány) részt vett a napóleoni háborúkban, de 1826. IV 15-én rendfokozat nélkül kilépett a hadseregből. A Nemzeti Kaszinó alapítója és igazgatóságának tagja, 1827-1830 között a lóverseny szervező Pályafuttatási Társulat, 1830. VI. 11.-1831. VI. között az Állattenyésztő Társaság elnöke, 1831. XI. 21.-1848-ig Pest város választópolgára, 1832. II. 28.-1848-ig a Lánchíd Társaság alelnöke, 1833. VI. 20.-1842-ig Al-Duna Szabályozási királyi biztos, 1838. XII. 26-tól 1848-ig a Pesti Gőzmalom Rt. elnöke, 1840. XII. 27.-1848-ig a Pesti Testgyakorló Intézet egyik igazgatója, 1840. X. 111848. IX-ig a Sopron-Vasi Szederegylet, 1842-1848-ig a Pesti Lovaregylet elnöke, 1844. XII. 22.1845. III. 16-ig a Gyáralapító Társaság alelnöke, 1845. VIII. 16.-1848. III-ig az Országos Közlekedésügyi Bizottság elnöke, helytartósági tanácsos, 1845. XI. 30.-1848-ig a Buda-Pesti Tűnnél Társaság elnöke, 1846. IV. 6.-1847. I. 19-ig a Balatoni Gőzhajózási Társaság elnöke, 1847. X. 18.-1848. IV 11-ig Mosón vármegye országgyűlési követe, 1848. III. 23.-1848. IX. 4-ig közmunka és közlekedési miniszter. Ezenkívül több mint 20 vármegye táblabírája, Sopron, Győr, Buda, Arad, Szeged, Debrecen díszpolgára, a királyi Magyar Természettudományi Társulat tiszteletbeli tagja. (Gazda István: Széchenyi napjai. Bp. 1991., Széchenyi és kora. Szerk.: Éri István Bp. 1991.) 3. Széchényi (II.) György (István üknagyapja) 1684-ben lett Pölöske (Zala vra.) kapitánya és 1696ban örökös kapitánya (Nagy I: X. köt. 520.). Széchenyi István 1821. I. 13-án jutott Pölöske birtokába a testvéreivel kötött osztályegyezséggel (Uo. mint a 2. jegyzet 18.) 4. V Ferdinánd a Helytartótanácson belül felállított Országos Közlekedésügyi Bizottság elnökévé kinevezve 1845. VIII. 16-án adta a valóságos belső titkos tanácsosi rangot (Uo. 106.). 5. 1825. V 10-én, az uralkodót X. Károly francia király koronázásán képviselő Esterházy Pál herceg mellé nevezték ki (aranykulcsos) kamarásnak. (Némely újabb keletű közléssel ellentétben ez alkalommal nem kapta meg a Szentlélek Rendet) (Uo. 24., Széchenyi és kora 43.). 6. Az Akadémiának egyik alapítója, alapításától (1830. XI. 17.) igazgatósági tagja (alelnöke) és 1838. IX. 27-től a 2. osztály tiszteleti tagja. 1834. VIII. 25-től ugyancsak tiszteleti tagja volt a Bajor Királyi Tudományos Akadémiának is (Uo.). 7. A születési anyakönyv szerint 1791. IX. 21-én született Bécsben valószínűleg a Wilczek palotában (ma: Löwelstrasse 6.) (Szentkirályi Elemér: Kalauz Széchenyi István megismeréséhez. Bp. 1987. 88-92.). Széchenyi 1860. IV. 8-án hajnalban lett öngyilkos a döblingi Georgen Elmegyógyintézetben. 1860. IV 11-én du. 4 órakor, hatósági intézkedésre a tervezettnél 24 órával korábban temették el a nagycenki családi sírboltban (Uo. 140-141.). 8. Az eredeti Széchenyi címerkép, de az ábrázolás zöld babérkoszorú helyett tévesen mutat arany gyűrűt a galamb csőrében (MNZS: I. köt. 227.). 9. A grófi címernek a magyar címerre utaló bővítménye. 10. A grófi diploma szerint a korona zöld dombon fekszik, a sas pedig természetes színű (Uo. mint a 8. jegyzet). 11. „Ha Isten velünk, ki ellenünk" jelmondat Széchényi (I.) György, mint veszprémi püspök címeréből ered. 12. A 4 osztályos Szent Vlagyimir Rendet II. Katalin 1782-ben alapította. Széchenyi Sándor cártól kapta 1813. X. 20-án, a lipcsei csatában való részvételéért. A rendjel eredeti szalagdísze vörös, a szélén két fekete sávval. Az ábrázolás a rendjel középmezejének „C. B." (=Szent Vlagyimir) monogramját nem jelzi. Pandula Attila: Gróf Széchenyi István kitüntetései. In: Pétervári András szerk.: Széchenyi István tudományos emlékülés előadásai. Keszthely 1991., Ua. Katonaévek, kitüntetések, Rubicon 1991/7. 20. 13. A 3 osztályos nápolyi „Szent Ferdinánd és az Érdem" Rendjét IV. Ferdinánd nápolyi király alapította 1800-ban. Széchenyi 1815. VII. 14-én kapta. A rendjel ábrázolása torz (eredeti szalagszíne kék vörös szegéllyel), és a „Fidei et Merito" feliratát sem jelzi (Uo.). 181