A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

BAJÁK László: Címerek a gyászszertartásokon, halotti címerek a 19. századból

III. Az Aranygyapjas Rend jelvényétől balra: Magyar Királyi Szent István Rend nagykeresztje zöld szegélyes vörös szalagon. IV. Az előbbitől balra: a Porosz Vörös Sas Rend lovagkeresztje két sárga sávos fehér szalagon." V Az előbbitől balra: a Szent Alexander Nyevszkij Rend keresztje vörös szalagon.

12 VI. Az Aranygyapjas Rend jelvényétől jobbra: az Osztrák Császári Lipót Rend nagykeresztje fehér szegélyes vörös szalagon. VII. Az előbbitől jobbra a Maximilián Joseph Katonai Rend lovagkeresztje fekete szalagon két fehér és két kék sávval. VIII. Az előbbitől jobbra a Hesseni Lajos Rend lovagkeresztje vörös szegélyes fekete szalagon.

15 JEGYZETEK 1. A Gyulai család 1586-ban kapta a nemességet, 1694. VI. 2-án a bárói és 1701. I. 13-án (Bécsben) a grófi címet, (Liber Regius Transs. III. 18.). Előnevét Hunyad vármegyei helységekről vette. Gyulai Ignác, gr. Gyulai Sámuel (1773-1802) tábornok és br. Bornemissza Anna fia, 1781-ben hadapródként lépett be apja ezredébe. 1788-ban a II. bánáti határőrezredben lett őrnagy. Részt vett a török háborúban, majd 1792-től a francia háborúkban. 1790-ben alezredes, 1795-ben a Benyovszky gyalogezrednél ezredes, 1797-ben tábornok. 1800-ban altábornagy, 1805-től hadtestparancsnok, 1806-tól haláláig horvát bán, 1813-ban táborszernagy, 1815-ben Ausztria katonai parancsnoka, 1816-ban a Határőrkerület polgári kormányzója, 1823-ban Csehország, 1829-ben Bécs katonai parancsnoka, végül 1830-ban a császári királyi Udvari Haditanács elnöke lett. (Wurzbach: VI. köt. 77-80., Szinnyey: IV. köt. 140-141., Nagy /., IV. köt. 488^189.) 2. 1806-ban, horvát bánként lett valóságos belső titkos tanácsos. (Uo.) Kamarásságának kelte ismeretlen. 3. 1801-ben lett a 60. gyalogezred tényleges, és horvát bánként 1823-ban a 10. és a 11. báni határőrgyalogezred névleges tulajdonosa. (Schematismus für des k. und k. Heer und für die k. und k. Kriegsmarine für 1913. Wien, 1912. 622., 1541.) 4. 1763. IX. 11-én Nagyszebenben született, Bécsben halt meg és Zágrábban temették el. 5. A bárói diploma szerint ezüst mezőben természetes színű oroszlán tartja a sisakot, amelyen sisakdísz is van, mégpedig két fekete sasszárny között három strucctoll. A grófi címer szerint viszont a mező kék, az oroszlán pedig arany színű. (MNZS: I. köt. 118.) A halotti címer ábrázolása tehát hibás és heraldikailag is helytelen, mivel fehér (ezüst) mezőben nem állhat arany oroszlán. 6. A bárói diploma szerint vörös ruhás kar aranymarkolatú görbe kardot tart, míg a grófi címerben a mező színe arany és a kard hegyén egy török fej van. (Uo.) A halotti címer ábrázolása tehát pontatlan. (Téves címert közöl Nagy Iván IV. 486. és Gudenus I. színes képtáblája.) 7. A színek helyesen jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. (Uo.) 8. 1830-ban lett tagja a Rendnek. (La Toison d'or (Ginq Siecles d' Art et d' Historie Exposition 14 juillet 30 septembre 1962 Cataloque Brügge 1962. 64. (no. 920.) 9. A Rendet 1758. XII. 12-én Mária Terézia alapította három osztállyal. Gyulai 1793. X. 13-án kapta meg a lovagkeresztet, és 1800-ban a günzburgi (1799. V. 24.) és a krumbachi (1800. VI. 11.) helytállásáért a középkeresztet. (Felszeghy K: 210. [362. szám], 222. [526. szám]. A rendjel, amelynek itteni ábrázolása a feliratát „FORTITUDINF nem jelzi, a 2. világháború végén a Hadtörténeti Múzeumból eltűnt. Makai Ágnes: A katonai Mária Terézia Rend emlékei múzeumunkban. A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. 1987/2. 193-255. 10. A Rendet 1764. V. 5-én Mária Terézia alapította három osztállyal. Gyulai 1831. IX. 5-én 50 éves katonai szolgálati évfordulójára kapta. (Névjegyzék 56. [663. szám] IV. köt. 141.) Az ábrázolás a rendjel feliratát: „Publicum Meritorum Praemium" nem jelzi. 11. Vilmos György Brandenburg-Bayreuth örökös hercege 1705-ben alapította öt osztállyal. Gyulai 1814-ben kapta III. Frigyes Vilmos porosz királytól. (Ua. mint az 1. jegyzet). A halotti címer szövege 1. osztályt említ, de az ábrázolt rendjel 3. osztályú lovagkereszt. 12. Katalin cárnő alapította 1725-ben. Gyulai 1814-ben kapta I. Sándor cártól. (Uo.) 13. I. Ferenc 1808-ban II. Lipót tiszteletére alapította. Gyulai 1814-ben azért kapta, mert 1814. II. 1jén a briennei ütközetben rohammal elfoglalta az Aube-hídfőt. Az ábrázolás a rendjel feliratát „integritati et merítő" nem jelzi, míg a középmező monogramját: F(ranciscus) /(mperator) .A(ustriae) tévesen L(eo)P(oldus)-nak írja. (Uo.) 14. 1806-ban alapította a bajor király három osztállyal. Gyulai 1814-ben kapta. (Uo.) 15. Lajos hesseni nagyherceg alapította 1807-ben öt osztállyal. Gyulai 1814-ben kapta. (Uo.) (A Gyulai által szintén birtokolt osztrák „ágyúkeresztet", mint tömegkitüntetést a halotti címer nem ábrázolja.) 179