A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)
BAJÁK László: Címerek a gyászszertartásokon, halotti címerek a 19. századból
ADATTAR 1. PETROVICS JÓZSEF (1752-1818) 70x52 cm nagyságú vízjeles papíron festett címer és nyomtatott szöveg. (A vízjelet a festés nagyrészt takarja.) Eredetileg az Egyetemi Könyvtár tulajdonában, majd a Magyar Nemzeti Galéria grafikai osztályára, végül 1989. X. 2-án, átadással a Legújabbkori Történeti Múzeum, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került. (Nyomtatványgyűjtemény ltsz. 94.32.) A ludotti címer felirata a rövidítések feloldásával: ILLUSTRISS1MUS DOMINUS JOSEPHUS PETROVICH, 1 S.(acrae) C(aesarae) ET R.(egiae) A.(postolicae) MA(ies)T(a)TIS CONSILIARIUS AUL1CUS, EXCELSAE TABULAE SEPTEMVIRALIS ASSESSOR, 2 AC REG1AE SCIENTIARUM UN1VERSITAS HUNGARICAE VICE-PRAESES. 3 OBIIT PEST1NI DIE 19 a DECEMBERIS 1818. ANNO AETATIS 66. 4 Fordítása: Méltóságos Petrovics József úr a szent császári és apostoli királyi felség udvari tanácsosa, a nagytekintélyű Hétszemélyes Tábla bírája, és a Magyar Királyi Tudományegyetem alelnöke. Maghalt Pesten 1818. XII. 19-én, életének 66. évében. A címer leírása: Ezüsttel és vörössel csücskös vágott pajzs. Az ezüst mezőben vörös lábú és csőrű sas kiterjesztett szárnyakkal. A vörös mezőben hegyével fölfelé álló aranymarkolatú kard, amelyet két oldalról egy-egy arany pálmaág fog közre. A sisaktakaró jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. A sisakdísz megismétli a pajzs sas motívumát. JEGYZETEK 1. Petrovics Illés özvegye és fiai, Ferenc, Márton és József 1758. X. 23-án Mária Teréziától kaptak címeres nemeslevelet. (Liber Reg. XLV. 27.) 2. Petrovics jogi doktorátust szerzett. 1751-től a Báni Táblánál gyakornok, majd a Zágrábi Káptalan ügyésze és a Zágrábi Akadémia tanára, 1782-től a Horvát-Szlavon ítélőtábla, 1786-tól a Partiumi ítélőtábla ülnöke, 1806-tól a Báni ítélőtábla, 1809-től a Hétszemélyes Tábla bírája volt. (Pauler Tivadar: A Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem története I— II. Bp. 1880. I. 157.; Szinnyei ./.: X. köt. 1068. Udvari tanácsosságának kelte nem ismert. 3. Petrovics 1777-ben a nagyszombati egyetem Budára helyezésekor került az egyetemre, mint a természetjog, valamint a nemzetközi és magyar közjog rendes tanára. 1782-ben a Zágrábi Akadémia igazgatója lett, majd 1811-ben nevezték Iá a pesti egyetem alelnökének (Uo. Kosáry Domonkos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1983. 512-513.) 4. Életrajzai szerint 1751 -ben, a halotti címer szerint 1752-ben született. 2. ÜRMÉNYI ÜRMÉNYI JÓZSEF (1741-1825) 74x53 cm nagyságú vízjeles merített papíron nyomtatott szöveg és festett címer. A papírlap a kiszögezés nyomait mutatja. A vízjelet a festés nagyrészt lakarja (... ET). Eredetileg az Egyetemi Könyvtár tulajdonában, 2 majd a Magyar Nemzeti Galéria grafikai osztályára, végül 1989. X. 2-án, átadással a Legújabbkori Történeti Múzeum, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került. (Nyomtatvány-gyűjtemény ltsz. 94.33). A halotti címer szövege: NAGY MÉLTÓSÁGÚ ÜRMÉNYI ÜRMÉNYI JÓ'SEF, 3 SZENT ISTVÁN APOSTOLI KIRÁLY JELES RENDÉNEK NAGY KERESZTES VITÉZE, 4 TSÁSZÁRI KIRÁLYI KAMARÁS, VALÓSÁGOS BELSŐ TITKOS TANÁTSOS, 5 176
