A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

BAJÁK László: Címerek a gyászszertartásokon, halotti címerek a 19. századból

mes és vitézlő, Simon pedig tekintetes úr volt. A halotti címerek rendszerint csak a halál pillanatában viselt címeket és tisztségeket tüntették fel. Ez alól csak a más szempontból is archaikus Györgyi címer jelent kivételt az 1847. évi országgyűlési követség említésével.

29 Viszonylag hosszabb szöveget találunk a Gyulai (1831), az Ürményi (1825), a Petrovics (1818), a Széchenyi (1860) és a Györgyi (1858) címeren. A többiek felirata rövidnek tekinthető (1830, 1873, 1874, 1876, 1876, 1877). A felsorolás tendenciát is jelez, ti. a halotti címerek feliratai a század folyamán lerövidültek, miközben a rövidítések is eltűntek belőlük.

30 (A 18. században a család által megrendelt hosszabb felirat rendszerint csak erős rövidítésekkel fért el a kijelölt helyen.) A feliratok nyelve általában magyar.

31 A Petrovics címer latin nyelvét a címer viszonylagos koraisága (1818), Petrovics horvátországi származása és jogászdoktori mivolta kellően magyarázza. Természetesnek tekinthető Thurn und Taxis Mária Terézia, egy Magyarországon nem honosított családból származó osztrák-német hölgy címerének német nyelve, de nem meglepő ez a német környezetben élő cs. kir. tábornok, Gyulai esetében sem. A halotti címerek feliratai nyomtatottak, kivéve a Györgyi címerét, amelynek ívelt vonalú festett arany felirata kifejezetten archaikus jellegű. Ugyancsak kissé régies hatásúak a Zichy és a Thurn und Taxis címer oválpajzsai is. A Trauttmansdorff címer plasztikusan megfestett cikornyás barokk pajzsai viszont valószínűleg a legkorszerűbb stílus, a historizmus jegyeit viselik magukon. Külön érdekesség, hogy az utóbbi két, az Esterházy családhoz tartozó hölgy halotti címere mennyire elüt egymástól, noha mindössze két év van köztük. Különböznek méretükben, a papír minőségében, az ábrázolás stílusában, a felirat nyelvében, és a készítés technikájában is. Az előbbinél - egyedülálló módon - a címert nem az előnyomtatott lapra festették rá, hanem külön ráragasztották, ami nyilván lehetővé tette, hogy a nyomtatás és a festés ne egymást követő, hanem egyidejű munkafázist alkosson. A két címert mindenesetre oly nyilvánvalóan különböző helyen, különböző mesterek, különböző minta alapján készítették, hogy még a két Esterházy címer sem egyforma rajtuk. A Trauttmansdorff címer egyébként nagyobb méretével az összes többi címertől is elüt. A két nő kettős címere, azaz, hogy viselték férjük jelvényét is, nem meglepő, inkább gyakori jelenség (fordítva nem fordult elő). Némileg szokatlan viszont, hogy az asszonyok halotti címerén csak kevés utalás van a férjükre, illetve hogy Thurn und Taxis Maria Terézia, aki özvegyként halt meg, még férje nevét sem használta. Az arisztokraták címerén általában sisakdíszt nem, hanem csak rangkoronát, illetve rangjelvényt (pl. hercegi palástot) találunk, kivéve a Gyulai címert, amelyen mindkettő szerepel. A nemesi rangúak címere viszont mindig sisakdísszel ékes, kivéve az Ürményi címert, ahol lombkoronát 29 A címer szövegének ez a jellegzetessége egy folyamat utolsó állomásának tekinthető, amely során a szövegekből eltűntek a retrospektív család- és élettörténeti elemek. Vö. „a már említett Báthori Kristóf- (fi 583) féle halotti zászlóval, ilieve Rhédei János (t 1768) halotti címerének szövegével." Fordításban közli: Takács B. i. m. 1. jegyz. 71. „Nagyméltóságú és kegyelmes grófkisrédei Rhédei János úr címerei, aki a Rhédeiek legősibb családjából származott, Abának, Magyarország egykori királyának nemzetségéből veszi eredetét. Született 1713-ban, majd 35 éven át katonáskodásra szentelte életét. Különb-különb féle hivatalokat és méltóságokat töltött be, végül őfelsége aranykulcsos kamarása, a Helytartóság táborszemagya volt, kitüntetettje a Mária Terézia katonai lovagrendnek, parancsnoka a nemesi testőrségnek, a Helytartótanács elnöke volt. Elhunyt 1768. esztendő január havának 10. Napján". 30 Hasonló következtetést vont le Takács B. is a Debrecenben őrzött 14 nyomtatott szövegű halotti címerrel kapcsolatban, i. m. 1. jegyz. 69. 31 Uo. A debreceni címerek közül csak a 6 db 18. századi latin nyelvű. A 18. századi kolozsvári címerek közül csak kb. 10% magyar nyelvű, a 19. századiak viszont mind magyarul íródtak. 174