A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)
BAJÁK László: Címerek a gyászszertartásokon, halotti címerek a 19. századból
vonult fel. Az egyik damasztszövetből készült nagy zászlót vitt, amelyre arannyal ráfestették Báthori családfáját, nevét, címeit, halálának évét és napját. A második lovas fekete zászlót, lándzsát és fekete pajzsot hordozott, amelyre szintén ráfestették a vajda családfáját. Mindkét lovas mellén és hátán az elhunyt címere volt. 12 A példa arra utal, hogy a 16. század végére kialakulóban volt a különböző halotti szokások összeolvadásával a rangos temetéseknek egy új rítusa, akinek az egyháznak szánt (mortuarium) lovon a halottat jelképező gyászlovas ült, amelynek jelvényeit, fegyvereit a sírba tették, míg egy másik, eredetileg az oblatiónál szerepet játszó alteregó jelvényeinek utóbb a halott emlékét őrző epitáfium szerepe jutott. A temetési zászlók formájára vonatkozóan, amelyek a papír és selyem halotti címereknek, talán az epitáfiumcímereknél is közelebbi formai előképeit jelentik, jellemző, amit Dobó Ferenc az 1602. VI. 28-án kelt végrendeletében a maga és a felesége számára elkészítendő temetkezési kellékekről írt. (A sírkövön) „ a fejünknél, avagy lábunknál, az hol szokás az czímernek lenni, czímerünk az aránt légy ön kifaragva, és az czímer felőtt legyen az epithaphium, ... zászlómat kamukából vagy kanavászonból csináltassa meg, kit arannyal gazdagon megírasson, azonképen fából czímerünknek emelt virágosán való kimetszését s annak festékkel és arannyal való megfestését... csináltasson". 13 Perényi Pál intézkedése szerint az 1689-ben elhunyt Perényi János temetési díszzászlaján: „Egyfelől a feszület legyen, Mária és János alatta állva, maga (ti. Perényi) térdenállva előtte testszín köntösben... a másik oldal az czímer legyen, az czímert két angyal tartsa". 14 Ugyanakkor az 1656-ban elhunyt Klobusiczky Andrásnak a sárospataki plébániatemplom egyik kriptájából előkerült gyászzászlaján csak arany, fekete és valószínűleg vörös festékkel festett ovális alakú címer van, amelyet feliratos keret övez. 15 Olyan tehát, mint az önálló tárgyként megjelenő korai selyem halotti címerek. Az utóbbiak a 17. század eleji főúri temetéseken tűntek fel, legalábbis akkortól adatolhatóak. így pl. Thurzó György nádor temetési rendjében (1617. II. 19.) négy aranyozott címert varrtak a gyászmenetben vonuló feldíszített ló bársonytakarójára, és ugyanennyi aranyozás nélküli címert egy fekete posztóval öltöztetett gyászlóra. 16 A Thurzó Imre temetéséről (1621. X. 19.) készült elszámolásban 100 nagyobb aranyozott címerről, 100 kisebb aranyozott címerről, és 215 aranyozás nélküli címerről olvashatunk. 17 Más temetéseken viszont, a legkülönfélébb okok miatt (politikai viszonyok, társadalmi status, anyagi kondíciók, az elhunyt puritán felfogása stb.), ennél jóval kevesebb címer készült. Szelendi János Károlyi Sándorhoz Károlyi László 1689. évi temetésének előkészületeiről így írt: „(Nagybányán) immár a képíróval a címerek iránt szólottam, a küldött atlaszból 9 öreg címer leszen, egyet-egyet 3 magyar forintért csinál"}* Pekry Lőrincné (1662-1708) pedig külön meghagyta a végrendeletében, hogy ne költsenek sokat a temetésére, csak a koporsójára tegyenek két címert, „hogy lássák nem voltam pór". A tárgyi emlékeket tekintve a sárospataki plébániatemplom kriptáinak ásatásából hat selyemre festett halotti címer maradványa került elő az 1640-es, illetve az 1650-es évekből. 19 A kolozsvári Farkas utcai ref. templom falain másodlagos helyzetben sorakozó nagyszámú különböző 12 Idézi: Szabó P. i. m. 2. jegyz. 71. 13 Radvánszky B. i. m. 8. jegyz. 201-202. 14 Idézi: Garas K. i. m. 2. jegyz. 72. 15 Gervers-M. i. m. 2. jegyz. 61. 16 Radvánszky B. i. m. 8. jegyz. 367. 17 Uo. 372. 18 Garas K. i. m. 2. jegyz. 72. 19 Gervers-M. i. m. 2. jegyz. 170
