A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)
RÉMIÁS Tibor: Miskolc mezőváros 18. századi lakóinak jogi státusa és rétegződése (a Miskolc monográfia vonatkozó fejezetének tervezete)
persze itt nincs módunkban részletezni. Pusztán egy-két gondolatot emelnénk ki az összeírásból. Pl. a Papszer taxásairól ez áll: „Van egy teljes utcájuk a kálvinistáknak, melyet Pap sornak neveznek, melyben lévő minden ház (50 db) 12,5 garas taxát ad, vagy helyette három napot dolgozik a szőlőben. Ezen felül egy napot a malom töltésénél dolgoznak. A malom a városban, Bük András alispán háza mellett van, melyből közel száz köböl a jövedelmük. Párbérből kb. száz hordó bor jövedelmük esik közepes termés esetén." Nagyon sok értékes információ szól a katolikus és a református iskolákról. Ebből a forrásból tudjuk, hogy a század közepén a városnak 8 bábája volt, akik közül 2 katolikus és 6 református vallású volt. A továbbiakban Miskolc város lakóinak felekezeti megoszlását igyekszünk bemutatni a korabeli összeírások tükrében. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért mindenekelőtt álljon itt a város közel 50 éves periódusát átfogó felekezeti megoszlást kimutató táblázat. Miskolc felekezeti megoszlása 1780 és 1825 között Az összeírás Lélekszám Református Evangélikus Római Görög Görög- Izraelita éve (Ág. hit. katolikus katolikus keleti vagy lut.) 1780 13 148 8433 508 3980 157 70 (64,14%) (3,86%) (30,27%) (?) (1,19%) (0,53%) 1783 12 867 8817 550 3208 210 82 (68,52%) (4,27%) (24,93%) ( r ) (1,63%) (0,64%) 1786 14 089 2784 376 412 189 (kb. 68,6%) (kb. 4,7%) (19,76%) (2,67%) (2,92%) (1,34%) 1814—16 19 731 13 792 1175 3755 397 327 285 (69,9%) (5,95%) (19,03%) (2,01%) (1,66%) (1,44%) 1825 22 910 16 517 5 709 317 367 (72,09%) (24,92%) (1,38%) (1,60%) Benkő Sámuel miskolci orvos 1782-ben könyvet írt „Topographia oppidi Miskoltz historico-medica" címen. Ebben a történeti munkájában ő az, aki a 18. század második felében elsőként közöl számsorokat a város összlakosságáról és felekezeti megoszlásáról. Könyvének V. §.-a néhány sorban ekképpen tesz említést a miskolci lakosság vallásáról: „A város lakói az ősi katolikus hitben egészen a 16. század közepéig megmaradtak; akkor aztán, mikor Magyarországon bel- és külviszály lángolt, a külországokban pedig elszakadás következett be a hittételektől, ők is elhagyták apáik vallását, és helvét hitvallásra tértek át. Ezekből igen sokan, köztük nemesek is az idő múltával lemondva a református vallásról, a visszatérhetési jog szerint ismét áttértek katolikus hitre. Az 1780-ban készült népszámlálási táblázatból kitűnt, hogy a katolikusok száma 3980 volt, a helvét hitvallásúaké 8433. Az ágostai hitvallásúak 508-an voltak, a görögkeletiek 157en és a zsidók 70-en." 67 Benkő Sámuel statisztikájának megerősítése vagy közölt adatainak hitelessége végett pillantsunk bele más összeírásokba is. A sárospataki levéltár őrzi az 1781. évi és az 1782. évi kimutatásokat a miskolci reformátusokról. A kimutatás jó tájékoztatást ad a reformátusok nem és foglalkozás szerinti megoszlásáról. A Benkő által közölt református lélekszám pontosságát támasztja alá az is, hogy a következő két évben emelkedés van ugyan, de mindaz a természetes szaporulat következménye. így az 1780-ból ismert 67 BenkőS., 1782. 13. 124
