A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

SZABADFALVI József: Herman Ottó parlamenti tevékenysége a filoxéra elleni védekezésben

Mindezek után a következő határozati javaslatot terjesztette a parlament elé: „I. A földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister utasíttatik, hogy a pancsovai szőlőirtás körül felmerült rendetlenségekre vonatkozó, a képviselőház által határozatilag elrendelt vizsgálatról szóló jelentést a ház elé terjeszsze. II. Utasittatik, hogy az 1880. évi I. t. czikk által törvénybe iktatott berni nemzetközi convectió értelmében, a phylloxera körül Magyarországon tett tapasztalatok és intézkedések ismertetését a convectióhoz csatlakozott államokkal közölje, illetőleg rendszeres kicserélését foganatosítsa. III. Utasittatik, hogy az 1880. évi II. t. cz.-ben elrendelt phylloxera-bizottságot szervezze s azonkívül - fellebezési fórumul - a magyar tudományos akadémiát is egy külön akadémiai bizottság kiküldetése iránt megkeresse. IV. Utasittatik, hogy még e költségvetés folyamában a felállítandó kísérleti állomás költségvetését külön beterjeszsze; a többi költségekre nézve pedig a szakbizottságok meghallgatása után külön javaslatot adjon be. Ezzel egyidejűleg kinyilatkoztatom, hogy ezen tételt ugy, a mint itt be van vezetve és a hogy az indoklásban indokolva van, nem fogadhatom el. Egyébként, ha a kísérleti állomásokra nézve és a nagyobb költségekre illetőleg bizottsági javaslatókra fektetett és indokolt előterjesztés fog tétetni, ha a baj komolyságának felismerésén fog az előterjesztés alapulni, akkor szívesen hozzájárulok az előirányzathoz." Az ország szőlőinek állapota - úgy tűnik - jobbára ősszel, a szüretelés idején került a képviselőház elő. Herman Ottó 1882. október 12-én kérdezte meg a miniszterelnöktől, hogy „az 1880-iki Il-ik a phylloxera elleni intézkedésekről szóló törvénycikk" szerint a kormány két év alatt köteles lett volna benyújtani egy „részletes törvény előterjesztést", így a tárca már egy fél éve „voltaképpen törvény nélkül intézkedik egy véghetetlen fontos ügyben, mely Magyarország igen nevezetes nemzetgazdasági ágát pusztulással fenyegeti". A filoxéravész magról magra terjed és a szőlőgazdák körében az aggodalom növekszik.

26 Az 1881-1884. ülésszakon is folytatta széleskörű parlamenti tevékenységét, a gazdasági, oktatási, nemzetiségi, művészeti témák keretében gyakran felszólalt. Ez idő alatt még hét alkalommal foglalkozott a filoxéra országos helyzetével és a védekezés állapotával. 1883. február 20-án

27 hozzászólása előtt három kérdést intézett a miniszterhez: „Mielőtt a szőnyegen levő törvényjavaslathoz általában hozzá szólanék, a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister úrhoz három kérdést intézek. Ezeknek elseje az, hogy az eredetileg benyújtott törvényjavaslat indoklásában foglalt részletes költségkimutatást jóhiszemüleg terjesztette-e be s teljes felelősséget vállal-e a számok csoportosításáért? A második kérdésem az, vájjon az amerikai ellenálló fajok tenyésztését kizárólag az államnak tartja-e fenn? A harmadik pedig az, hogy Szendrő megmarade kisérleti állomásnak vagy sem? ha a t. minister úr kegyes lesz nekem ezen kérdésekre felvilágosítást adni, meg lehet, hogy lényegesen módosítani fogom felszólalásomnak tartalmát." Széchenyi Pál földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter azonnal válaszolt a kérdésekre. Ezután kezdte meg Herman Ottó körültekintő és hosszú beszédét, amelyből itt csak a legfontosabbakat van módom említeni. A filoxéra elleni védekezésben jártas bizottság javaslatait nem, vagy csak alig fogadta el a tárca. Ezért mondott le a két kiváló szaktekintély, Thán Károly és Wartha Vince is. A sok helyütt alkalmazott irtást sohasem tartotta célravezetőnek, e véleményét már 1877. márc. 15-én is kifejtette a pénzügyi bizottság előtt, amikor szakértőként meghívták. Szóvá tette azt is, hogy a szakminiszter minden évben jelentősen túlköltötte a költségvetésben a célra elfogadott összeget: „... a szó szoros értelmében ő, ministeri hatalmából kiindulva, százezreket dobott ki az ablakon". Felrótta továbbá azt, hogy 1880-ban a miniszter 5000 forint költséggel kiküldte Nedeczky Jenőt „Amerikába azon tudattal, hogy ott az amerikai szőlők 26 1882. okt. 12. KN. 1881-1884. VII. 42. 27 1883. febr. 20. KN. 1881-1884. X. 174-184. 369