A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

BORSOS Balázs: Az Akasztó homoktól a Zsaró érig (A Bodrogköz természeti környezete a folyószabályozások idején (1840-1910)

és lösz keletkezett belőle; a nehezebb homokot pedig a légmozgás futóhomokként szállította, majd buckákba halmozta.

12 A Bodrogköz ekkor legalább annyira futóhomokos terület lehetett, mint ma a Nyírség.

13 E két terület a pleisztocénban még összefüggött, mert a futóhomok mindkét helyen ugyanolyan karakterű (helyben képződött, alig koptatott).

14 A legtöbb futóhomok a hidegmaximum idején, 24-25 ezer éve képződött.

15 Ahol a futóhomok lösszel is keveredett, ott a löszös homok a buckák alakját konzerválta.

16 A pleisztocén végéig a felszín kialakításában a folyók és a szél munkája egyaránt fontos volt, de később egyre inkább az előbbiek hatása került túlsúlyba. Az ÉszakkeletAlföldön az Ondava, a Laborc, a Latorca, az Ung, valamint a Tisza és a Szamos őse óriási mennyiségű hordalékot szállított e fiatal süllyedek nyugati, illetve keleti területére.

17 Ekkor még az előbbi négy folyó É-D-i futású volt, s csak a mai Kőrös-vidék környékén egyesültek az ott ÉK-DNy irányban folyó Tiszával. Mintegy 20 ezer éve azonban a Szatmár-Beregi-síkság és a Bodrogköz területe süllyedni kezdett, s emiatt a Tisza elhagyta a mai Érmeiléket, ÉNy felé fordult és ott vette fel jobb parti mellékfolyóit.

18 Ebben a fiatal süllyedőkben a folyók állandóan változtatták medrüket, erősen átalakították, oldalazó erózióval letarolták a homokbuckák egy részét,

19 kanyargásaik nyomán mindenfelé finomszemű hordalékot raktak le először a vidék keleti, majd nyugati részén.

20 így a Dél-Bodrogköz területének csak 10%-án maradt meg a pleisztocén futó- és löszöshomok.

21 Az utóbbi 10 ezer évben a Tisza többször is medret váltott, előbb a mai Tice, majd a Karcsa, s újra a Tice vonalán folyt nyugat felé, s közben meg-meglátogatta az egyre süllyedő Hosszúrétet is. A Bodrog hatalmas kanyarulatai arról vallanak, hogy egykoron a folyó a Tisza vizével egyesülten futott itt. 2600 éve került a Tisza és a Bodrog a mai helyére, de a Bodrog torkolata állandóan vándorolt, egy ideig Tokaj előtt, majd a Taktaközben sietett a Tiszába.

22 A folyók medrüktől távolodva egyre finomabb szemű hordalékot raktak le, az elhagyott medrek és a megmaradt homokhátak rossz lefolyású közét pedig réti agyaggal borították. A lefolyástalan területeken - elsősorban a Hosszúréten - lápok képződtek. Ezt a természetes folyamatot csak a folyószabályozás szakította meg.

23 Domborzat A Bodrogköz domborzata nem annyira egyhangú, mint ahogyan egy folyóvíz által feltöltött síkságtól várnánk, különösen nem az északi és keleti részén. Három fő domborzati elemet különíthetünk el: a 150 m fölé emelkedő dombokat, a 100-130 m-es fu12 Pécsi M.Sárfalvi B., 1960. 15-16. 13 Trenkó Gy, 1909. 297. 14 BorsyZ., 1953. 409., 415. 15 Borsy Z.-Félegyházi E, 1982. 23. 16 Marosi S.-Somogyi S., 1990. 162. 17 Bulla B., 1964. 92. 18 Borsy Z.-Félegyházi E., 1982. 23. 19 Bulla B., 1964. 96.; Marosi S.Szilárd J., 1969. 34. 20 Borsy Z.-Félegyházi E, 1982. 30. 21 Marosi S.-SzilárdJ., 1969. 33. 22 Borsy Z, 1953. 413^114.; Borsy Z.-Félegyházi E, 1982. 30-31. 23 Borsy Z, 1953. 414., 417.; Borsy Z.-Félegyházi E, 1982. 31. 287