A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

BÁNFALVY Ferenc: Biedermeier varróasztal restaurálása

BIEDERMEIER VARRÓASZTAL RESTAURÁLÁSA BÁNFALVY FERENC Bevezető A tárgy megnevezése: Biedermeier varróasztal A tárgy tulajdonosa: Herman Ottó Múzeum, Miskolc, leltári száma: 79.266. A tárgyra vonatkozó leltárkönyvi és adattári adatok: „Lapos ballusztereken álló, egyfiókos, intarziás. Vásárlás helye: Budapest. Készítés ideje: 1840-50." A tárgy tulajdonosa és restauráitatója a Herman Ottó Múzeum, az asztalt 1979ben vásárolta Budapesten a Bizományi Áruháztól. így a bútor tulajdonosáról és korábbi életéről nincsenek adataink. A tárgy restaurálására mint a gyűjtemény egyik darabjára került sor a HOM restaurátorműhelyében, 1994-ben. A tárgyak a múzeumba kerülésük pillanatában kettős funkcióvesztésen mennek át. Először fölértékelődve kikerülnek a használatból - a fizikai használat valóságából - és e viszonylag „steril" környezetben koruknak (múltjuknak és jelenüknek) mintadarabjaivá válnak. Másodszor - a restaurálás során - a meg- és letisztítást követően már nem használati tárgyak, hanem stílushordozók lesznek. A restauráltató - a hozzáfűzött elvárásoknak megfelelően - a használati tárgyakat reprezentatív tárgyakká minősíti át és ezt az elvárást fogalmazza meg a restaurátorral szemben is. Arra, hogy ebben a „sterilizálási" folyamatban mennyire vesz részt a restaurátor, igyekszem majd választ adni a dolgozatban. A feladat I. Ismerjem meg az asztalt, az asztal készítőjét, az asztal rendeltetését, ismerjem föl az előző javításokat. Vegyem tekintetbe a restauráló elvárásait. Mérjem föl az asztal jelenlegi állapotát. II. Restaurálás közben dokumentáljam a munkafolyamatokat. Összegezzem tapasztalataimat. I. Az én „Meier"-em - ha önhitten magamat örökösének tekinthetem - „bieder".

1 Úr. Ismeri múltját és jelenét. Az ő asztala szilárdan áll a lábán, követi korának divatját. Nyílt és őszinte. Az, ami. Fából készült világos asztalosszerkezet. Könnyen mozdítható - de mindig ugyanoda kerül vissza (ezt jelzi a homloklapra választott terítékrajz is). Az én „Meier"-em formai és készítéstechnikai ismeretei a múltban gyökereznek. Előző korokban is jól ismert formákat használ: kimák, voluták, balluszterek, lyra. Anyagismeretben is követi elődjeit: fenyő vakfa szerkezet svartnival borítva, rejtett és 1 Zolnai Béla: A magyar biedermeier. Holnap. Budapest 1993. 1-10.; Himmelheber, Georg; Biedermeier bútorok. Corvina Kiadó, Budapest. 1982. 9-10. (»A német „bieder" jelentése egyszerű, szerény, jámbor. A „Biedermann" derék, jóravaló polgár, mindig korrekt és fedhetetlen, túlzott szellemi ambíció nem jellemzi, semmi esetre sem zseni. Meier az egyik leggyakoribb német vezetéknév.«) 707