A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

SÜMEGI György: Szalay Lajos levelei Kovách Aladárhoz (Dokumentumok – Österreichische Nationalbibliothek, Wien)

a névtelen vírusokat, akik az értelem legsűrűbb szűrőjén sem akadnak fenn. Minek? Hiszen Te éppen úgy érzed őket mint én. (...) Sajnálom Alikám, hogy nem tudom elküldeni a fent említett könyveket, a kritikákat, amik régen oly szépek voltak, és a csendet, amit most faragnak körém. Nem tudom elküldeni a feleségem és a kislányom ijedt tekintetét sem, tudva, megfenyegették őket hős Makabeusok, hogy „apáddal együtt kiirtunk". Nem tudom elküldeni a nyomorszagot sem. így arra kérlek, hidd el, amit írtam, és lásd be, nem állíthatok már ki, mert már még állni sincs erőm. Szeretettel ölel barátod Lajos. U.I. Átolvastam újra meg újra a levelemet. Szeretném átsimítani, szelídíteni, de nem tudom. így csak Téged simogatlak meg szeretettel, és kérlek arra, vedd úgy a levelet, hogy nem én írtam és nem hozzád, hanem egy fuldokló a másiknak a nyakát elkapta; idétlenül, görcsösen, a tömegben vergődők reménytelen magáramaradottságában. Hidd el szeretnék valakikhez tartozni, valakikkel együtt az igazságért kiállni. De nincs senki. És ha sokan is vagyunk kint; ebben a pánikszerű csörtetésben a nagy számunk csak arra volt jó, hogy összetörjük egymást. Én már kidűltem és nem vigasztal, hidd el, hogy a végén azok is kidűlnek, akik most még rohannak a mindannyiunk vesztébe. Talán örülök is egy kicsit, hogy nem birtam kivárni, amíg a két őrült megint összeugrik, és hogy nem kell majd bevallanom, hogy a felszabadult hazába nem mernék visszamenni anyám rádióaktivvá vált arcát megcsókolni. 2. Szalay Lajos Kovách Aladárnak New York febr 10-1960 Kedves Aladár, Ma toppant be hozzám Tollas Tibor és Pető Ferencz, és a személyes találkozás örömével együtt jó híreket is hoztak. A párisi kiállítással kapcsolatban Erre vonatkozólag légy szíves válaszolni: 1. Hol lesz a kiállítás? 2. Körülbelül mikor? (Jó lenne erősen a tavasz végén, mert anyagban szegény vagyok, és egy pár igazán jó rajzot szeretnék még csinálni. Fogok is.) 3. Kinek kell elküldeni a munkákat? És hova? (Pontos cím) 4. Körülbelül mennyit? (Gondolom százat, nem?) 5. Igaz-e az a hihetetlen hír, hogy Jean Cocto (biztos nem így írják) benne van a kiállításban. - Ha igaz, milyen formában? Válasz a Te jan. 23-iki kérdéseidre 1. (utalással a kérdések 2. pontjára) A párisi kiállításra szánt rajzokat nem kell összeszednem, meg kell csinálnom. Ne ijedj meg ettől. Ugyan van 6-700 rajzom, de mégis, oda gatya, felkötött rajzok kellenek. Egy hónap alatt vígan csinálok száz olyan rajzot, amiből 60-80 jó lesz, a többi 20-40-et a készletből hozzácsapom. 2. A tucumani album eredeti rajzait eladtam, és megközelíthetetlen helyeken vannak. 3. A Biankó-féle könyv eredeti rajzaival ugyanez a helyzet. 4. A párisi kiállítás anyagában nem lesz reprodukált anyag. 5. Az 1945-ös budapesti könyv címe: Szalay Lajos rajzai - Kállai Ernő előszavával. Hatvan rajz, egy oldalon csak egy, tehát nagy rajzok. A könyv mérete azonos a tucumani könyv méretével, tehát: 23x31 cm. 6. Biankó volt a tőkése a Kraft 1957-es könyvének, tehát a Biankó-féle könyv azonos a Kraft-kiadással. Örömmel olvasom, hogy lassan rendbejöttél. Hála Istennek. Itt küldök egy cikket az „American Artist" ez évi februári számából. Ugyan a szerző, maga a főszerkesztő, Norman Kent, nem írta alá, de így, törvénytelen szülöttként is, a cikk jó, és engem bizonyára segíteni fog. Egyébként én magam nagyon letört állapotban vagyok. Mindenben, amiben hittem, csalódtam. És ezt most már ki sem heverem. Hozzá még az egyik szememmel is komoly baj van. A sok és irgalmatlan izgalom. 12 Tollas Tibor (1920-) költő, a nyugateurópai magyar emigráció fontos alakja, a Nemzetőr (München) szerkesztője. 13 20,3x28,3 cm a könyv mérete. 532