A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)
PUSZTAI Tamás: Muhi középkori mezőváros régészeti kutatásának topográfiai előkészítéséről
Alföldi, Alföld-széli mezővárosaink építészeti fejlődését vizsgálva Kubinyi András a mezővárosok közül elkülönített egy olyan típust, ahol a vásártartással rendelkező, falusias településből nem alakult ki fejlettebb, többutcás, városias alaprajz. A városszerkezet szempontjából egyetlen meghatározó jellemzőjük a piactér. 41 A fejlődés során ezeknek a piactérből álló, „Markf'-szerű településeknek egy része kibővülhet (pl. utcakeresztes formában) és néha városias alaprajzot mutat, esetleg halmaztelepüléssé fejlődik. 42 Az egyutcás településszerkezetet figyelembe véve - a központban a templommal és a városképet alapvetően meghatározó, feltételezhető piactérrel - Muhi a 15-16. században a fejlődésnek egy egyszerű típusát mutatja, melynek továbbfejlődésére a település központi területein későbbi időből nincsenek nyomok. A légifotókon megfigyelt, a főutcához Muhi ÉK-i végénél kapcsolódó, feltételezett utak korát nem tudjuk meghatározni, de ha egykorúak is azzal, nem alakultak ki mellettük utcák, erre jelenleg semmi nyom nem utal. 43 A mezőváros környezetét vizsgálva azonban látható, ha az itt áthaladó középkori úttal találkoztak is volna Műhibán más utak, a településszerkezetre ez kevésbé nyomhatta volna rá a bélyegét, hisz ezek mentén terjeszkedni már csak a mélyebb területek felé volt lehetőség. A települést övező, a környező mélyebb területek kiemelkedésein megfigyelt gazdasági jellegű építmények feltételezett rendszere azonban a 16. századi Muhi földrajzi korlátok közé szorított fejlődésének sajátos útját mutatja. A gazdasági övezet kivonulása a lakóövezetből lehetőséget adott a lakosság nagyobb tömörülésére. 44 A mezővárosi fejlődés egyszerű szintjén álló Muhit a 16. század első felében az ennek köszönhető, a felszíni gyűjtés értékelése alapján, a feltárandó terület határain túl is vallószínűsíthető, sűrűbb, városias utcaképet mutató beépítettség is elválasztja régészetileg kutatott falvaink egy részétől 45 4 kubinyi András 1983. 286-287. 42 Kubinyi András 1983. 286. 4-*A főutca DK-i oldalán, ahol a terepbejárás értékelése során esetleg egy keresztutcát feltételeznénk, sem a légifotó, sem az ásatás nem mutatott ilyet. 44 Szabó István 1969. 150. ^Régészetileg kutatott középkori falvaink telekszélességeit vizsgálva Holl Imre Sarvaly és Túrkeve Móric esetében is szélesebb telkeket, egymástól távolabb álló lakóépületeket rekonstruál. (Holl Imre 1985. 246.) 45
