A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

DOBROSSY István: Miskolc infrastruktúrájának modernizálása és a „Speyer” bankkölcsön felhasználása (1925-1950)

rost tartozásaitól mentesítsem és a háború után módomban legyen a kedvező időpontot megragadni ahhoz, hogy beruházásainkat megkezdjük. A vagyontalan, de adósságmentes város könnyebben kap jó feltételek mellett kölcsönt a beruházásokhoz, mint a vagyonos, de agyonterhelt város."

93 A német megszállást, majd a nyilas hatalomátvételt, aztán a front időszakát követően már a Nemzeti Bizottság foglalkozott 1945 januárjában a Speyer-kölcsön visszafizetésével, vagy inkább törlesztésével kapcsolatos aktuális feladatokkal.

94 Az ekkor készült „emlékeztető" rögzíti, hogy 1931-től a dollártartozás nem csökkent, az első kölcsönből 402 400 dollár, a másodikból 298 773 dollár a tartozás, tehát az összes tőketartozásunk 701 173 dollár. „Biztosra vehető, hogy a magyar pénzhez viszonyítva a dollár árfolyama magas lesz, és így a kötelezvényben vállalt kötelezettség teljesítése a város költségvetésére igen nagy terhet fog róni. Ezeknek a várható és talán általunk ma még nem látható megterhelésnek kiküszöbölése, vagy lehető csökkentése elsőrendű anyagi érdek."

95 Az 1944-ben 501 000 dolláros tartozás 1948-ra 515 000 dollár lett. 1948-ban közgyűlési határozat mondta ki, hogy a város tulajdonát képező Rudolf laktanya és a Huszár laktanya bevételeinek, jutalékainak terhére 100.000 dollár névértékű kölcsönkötvényt kell vásárolni. Ez 30 000 forintnak felelt meg, tehát 1 forint 3,3 dollárt ért (névértéken kötvényben).

96 1949 júniusában Miskolc polgármestere banki elszámolást kért, amelyből kitűnt, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank már nem foglalkozik forintos ügyekkel, a kötvényvásárlással kapcsolatos befizetésekről az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat, de főleg a pénzügyminiszter rendelete ad tájékoztatást. Annyi kiderül - s ez a korábbi képet némileg módosítja -, hogy 1943-1944-ben 188 000 dollár Speyer-kötvényt vett meg a város, ami a háború alatt a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál megsemmisült. Ennek helyettesítési okiratait a háború után elkészítették és a Magyar Nemzeti Banknál helyezték letétbe. A felszabadulás után még 4000 dollár kötvényt vásárolt Miskolc, így 192 000 dollár névértékű kötvénnyel rendelkezett.

97 1948-ban 1000 dollár értékű kötvényt 650 forintért, 1944-ben 3000 dollárt 1370 forintért vásárolt Miskolc.

98 A város ha kis dollárösszegű kötvényekkel is, de igyekezett adósságállományát „koptatni", csökkenteni. Ennek szabott gátat a 42808/1949. sz. miniszteri leirat, amely az ún. Speyer-kölcsönkötvényeknek egyes törvényhatóságok részéről történő felvásárlását nem tartja megengedhetőnek. ...,,A külföldi adósságszolgálattal kapcsolatos teendők egységes elvek szerint történő irányítását a pénzügyminisztérium látja el, az egységes elvekkel összhangban nem lévő intézkedésekhez nem áll módjában hozzájárulni."

99 Ezzel világosan fogalmazva, értésére adták a város törvényhatóságának, hogy a Speyerkölcsön visszafizetése egy rendező elv alapján a pénzügyminiszter feladata, illetve a továbbiakban a magyar állam kötelessége. A Magyar Nemzeti Banknál kötött, s kötvényvásárlásra szánt 45 541 Ft-ot a Magyar Nemzeti Bank helyi fiókjához, mint a terü93 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1944. március 21. és március 22. 94 B.-A.-Z. m.Lt. XVII-2. 111/1945. 95 B.-A.-Z. m.Lt. XVII-2. 111/1945. 96 B.-A.-Z. m.Lt. XXI. 502/a. 4. köt. 223. kgy./1948. 145-146. 97 B.-A.-Z. m.Lt. XXIII. 104. 6.110/1949. 98 B.-A.-Z. m.Lt. XXIII. 104. 6.110/1949. 99 B.-A.-Z. m.Lt. XXXIII.104. 613/13/1950. 3. dob. 447