A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)
DOBROSSY István: Miskolc infrastruktúrájának modernizálása és a „Speyer” bankkölcsön felhasználása (1925-1950)
Az első részletből a miskolci pénzintézetek alap- és tartaléktőkéjük figyelembevételével az alábbiak szerint részesedtek: Borsodmegyei Takarékpénztár (430 millió), Borsod-Miskolci Hitelbank (175 millió), Felscmagyarországi Takarékpénztár és Leszámítoló Bank (1125 millió), Miskolci Agrárbank (1080 millió), Miskolci Hitelintézet (360 millió), Miskolci Kereskedelmi és Gazdasági Bank (300 millió), Miskolci Takarékpénztár (700 millió), Miskolci Népbank (150 millió), Magyar-Olasz Bank miskolci fiókja (1000 millió), Nemzeti Hitelintézet miskolci fiókja (1000 millió), Belvárosi Takarékpénztár miskolci fiókja (1000 millió) és Miskolci Kölcsönös Önsegélyző Hitelszövetkezet (150 millió). Összesen tehát 12 miskolci bank folyamatosan fogadott 7950 millió p. koronát az elfogadott munkálatok finanszírozására. 1925 végére a további részletek is megérkeztek a város pénzintézeteihez. II. A MÁSODIK SPEYER-KÖLCSÖN FELVÉTELÉNEK KÖZGYŰLÉSI ELŐKÉSZÍTÉSE 1926-BAN A második kölcsön fogadásával, a pénzek felosztásával a törvényhatóság 212 kgy./1926. sz. határozatában foglalkozott. Az előterjesztés és megokolás szerint „a magyar városok részére a m. kir. Pénzügyminiszter úr közbenjöttével 1925. szeptember havában folyósított külföldi kölcsön a városok által tervezett beruházások foganatosítására elégtelennek bizonyult. Úgy az egyes városok, mint a Városok Országos Kongresszusa sürgette az újabb beruházási kölcsön engedélyezését ... az m. kir. Pénzügyminiszter úr az újabb városi kölcsön megszerzése érdekében az első kölcsönt nyújtó Speyer és Társa newyorki céggel a tárgyalást felvette". 10 A 343 474 dolláros kölcsönből a Soltész Nagy Kálmán utcai általános iskolát, 11 a járvány kórházat és mellette a fertőtlenítő intézetet, 12 a városi zálogházat, 13 a Fazekas utcai Pece-híd újjáépítését, 14 a második öntöttvas csővezeték Avason keresztüli lefektetését 15 tervezték, mint legfontosabb beruházásokat. A második kölcsön 1926 március és 1927 júliusa között érkezett ahhoz a 12 miskolci bankhoz, amelyek az első kölcsönben is érintettek voltak. Tehát a pénz fogadásának és munka finanszírozásának rendszere kialakult. A városi közgyűlések gyakran foglalkoznak az egyes beruházásokkal, főleg a költségkeretek túllépése miatt. Egyes-jelentősebb túllépéseket (pl. Soltész Nagy Kálmán úti iskola) más célú városi hitelfelvételekből igyekeznek fedezni. Főleg a villamossági tröszt hitelkeretét használták erre, de helyi és országos alapítványok pénzei is segítettek lélegzetvételnyi megoldásokban. 1927-ben már látható volt, hogy a kölcsön terhére indokolatlanul sok építkezés indult, így a 40+40+100 ínség- vagy munkáslakás, kisebb és nagyobb városi bérlakások (Eperjesi u. és Déryné u.), amelyeket befejezni nem tudtak. Mint el nem készült beruházást, városi tulajdont pedig értékesíteni nem lehetett. Ez indokolta, hogy a megkezdett munkákat folytatva, ugyanakkor a részleteket és kamatokat a fővárosi bankoknak törlesztve újabb, a korábbi kettő összegét meghaladó hitelt kényszerült felvenni a város 1928-ban. 10 B.-A.-Z. m.Lt. IV.1903/a. 18. köt. 212. kgy./1926. 304-305. 11 B.-A.-Z. m.Lt. IV.1903/a. 18. köt. 213. kgy./1926. 305. 12 B.-A.-Z. m.Lt. IV.1903/a.l9. köt. 45. kgy./1927. 50. 13 B.-A.-Z. m.Lt. IV.1903/a.l9. köt. 167. kgy./1927. 202. 14 B.-A.-Z. m.Lt. IV.1903/a. 19. köt. 167. kgy./1927. 203. 15 B.-A.-Z. m.Lt. IV.1903/a. 18. köt. 190. kgy./1926. 273-276. 426