A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

LÉNÁRT Béla: Népiskolák Borsod megyében (1867-1918)

eszközeiket inkább a már meglévő felekezeti iskolák működési feltételeinek javítására fordították. , (Külön tanulmányt érdemelne, hogy az állam milyen markáns módon avatkozott be épp az államsegélyezés jogcímén a felekezeti iskolák autonómiájába, s annak megvilágítása is, hogy az egyházak miért fogadták el ezt a helyzetet.) 3. Egyéb fenntartású iskolák a) Állami népiskolák A fenntartói megoszlást bemutató táblázatunkból kitűnik, hogy Borsod megyében az állami iskolák az utolsó békeévben a működő népiskolák 5%-át tették ki. Sok-e ez, vagy kevés, nehezen lehet megítélni. Országos összehasonlítás lehetséges. (Összevetésünk alapja a 100 ezer főre eső állami iskolák aránya.) Év Magyarország Borsod megye lakosság/fő áll. isk. arány lakosság áll. isk. arány 1869 13 663 691 _ _ 192 483 _ _ 1880 13 833 964 242 1,75 193 839 1 0,51 1890 15 261 864 728 4,77 216 744 6 2,76 1900 16 838 255 1521 9,03 255 199 8 3,13 1912 18 264 533 3296 18,04 287 404 15 5,22 Az állami iskolák lakossághoz mért aránya, mint látható, Borsodban jóval alatta maradt az országosénál. Ez az arányeltérés magyarázatot kíván. Az alábbi indokok talán alkalmasak az eltérő helyzet megértésére. a) Az iskolák számának egyszerű összevetése lényeges torzulásokat mutathat, sokkal reálisabb a tantermi összevetés. Erre azonban nincsenek meg a szükséges adatok, de némi támpontot nyújthat a Borsod megyei helyzet felvázolása. A felekezeti iskolák általában 1-2 tanteremmel rendelkeztek, csak erős kivételként említhetjük meg a miskolci izraelita elemi iskolát 16 tantermével. Az állami iskolák viszont Miskolcon és környékén pl. 5 olyan intézményt jelentettek, ahol 7-19 között volt a tantermek száma (Diósgyőr-vasgyári 16, Miskolc 1. sz. 19, 2. sz. 15, Diósgyőr-Majláth 8, Miskolc MÁV 7 tanterem). Az állami iskolákban iskolánként 5,2 volt a tantermi arány, míg a megyében 1,9. Nyilvánvaló tehát, hogy Borsodban az állami iskolák az átlagot jóval meghaladó gyermeklétszámmal működtek. b) Mint az eddigiekből kiderült, Borsodban viszonylag kevés helyen állt elő olyan kritikus népiskolai helyzet, amely az államot állami iskola állítására kényszerítette. Ahol erre szükség volt - mint pl. Miskolcon -, ott megtörtént, ahol azonban a problémák megoldása államsegély útján lehetségessé vált, ott inkább ezt az utat választották, és az iskolákat meghagyták az eredeti fenntartó, rendszerint valamelyik felekezet kezében. így tehát csak az alábbi helyeken történt állami iskolaállítás: - egyházi, illetve egyéb fenntartású intézmény államosítása történt Dédesen (1898), Szakácsiban (1913) és Szirmabesenyőn (1913); - új állami iskolák épültek Diósgyőrben (1876), Perecesen (1884), Miskolcon: MÁV (1885), Kun J. utcai (1908), Szent István úti (1910), Répáshután (1892), Pogán (1898), Debrétén (1895), Sajószentpéteren (1898), Borsodnádasdon (1906), Diósgyőr nagyközségben (1910) és Hejőcsabán (1912). 390