A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

MIZSER Lajos: Az Alsó-Bodrogköz és Alsó-Taktaköz községei Pesty Frigyes 1864-es kéziratos helységnévtárában

7-er A' község határában elö forduló topographiai nevek: a.) Nagy girind. Magas, hosszú, 's a' víz áradásaiból is ki emelkedő helly - szántó föld. b.) Aprós ér. Szántó föld 's rajta keresztül menő több erektől neveztetik igy. c.) Csókatava. Szántó föld, hátas helly, melly a' mellette levő Csókatóml neveztetett el. d; Császárhalom minden halmok felett leg nagyobb halom - hihetőleg azért neveztetett halmok Császárnak. e.) Bába hát. Szántó föld neve honnan ered, nem tudatik. f.) Lapos halom 3 nagyobb halmok közt fekvő halom, 's szántó föld. g.) Sós tó. Szántó föld, székes széksós helly - egy tó környékén. 10. Hegyes halom hirtelen hegyességéröl neveztetett. 11. Fűz erdő a' Tisza mellett nyúlik el, a' községtől dél nyugotra, sövény fonásra való vesszőt és tűzi fát szolgáltat. 12.) Káposztáskert, kaszálló, hajdan káposztás kert volt, most kaszálló szintén a' Tisza mellett. 13. Veres rét. Veres nadrág füvet termő lapos kaszálló. 14. Kaján szék. 15. Pap tava egy nagy fenek, fűtésre és ház fedésre való gazt szolgáltat. 16. Kimosó, legelő a' Tisza szélen, itt fürösztetnek a' juhok 's mosnak a' gyapjúk. 17.) Bika rét, kaszálló. Tisza szabályozás előtt hellyjel olly magas gazt termett, hogy a' bika sem látszott ki belőle, most szép kaszálló. 18.) Túrós szántó föld és kaszálló. Nevét honnan vette nem tudatik. 19. Tölgyes erdő, lapos helly, tölgyfákkal. 20. Homok Szőllős kert egy homok dombon. 21. Tektej Szántó föld - a' Takta vizéről vette nevét, melly körül folyja - ez előtt kaszálló volt. 22. Szent Hona kender föld egy kis sziget forma helly a' Takta medre és a' község közt. - 23. Takta folyó víz, ezen csavargó víz között fekvő faluk erről neveztetnek Taktaköznek. Összeíratott Csobajon Május 17-n 1864 Magyar Bálint biró Borsos György Jegyző [Kenézlő] Kenyézlő Községe tartozik Szabolcs megye Dadái szolgabírói járáshoz, szék helye jelenleg Nyir egyháza. Bodrog köz átalános táj nevezett alkalmaztatván reá azért, mert a Tisza - Bodrog folyók öszve folyása között Tokajtol Kelet északnak esik, sajáttságos fekvésénél fogvást Zalkod és Viss szomszédos Községekkel eggyütt sziget táj nevezett alatt átalánosan ösmeretes, mivel e szigeti Községnek határait, a Tisza árját a Bodrogba vezető ugy nevezett Török ér választja el más határoktol, 's Zemplén megyétől és mint egy három szöget képező szigetté alakítja. A török ér nevezetről a táj monda azt tartja, hogy régente csatája volt a magyarnak e tájon is a törökkel, a törökök meg veretvén török holttestekből létesítettek a magyarok hidat a most is sűlyedo fenekű török éren Keresztül, 's ezen utánnok nyomulva üldözték őket d. n. patak varosa felé. - Hogy ezen táj mondának alapja lehet igazolja némileg a Török ér körül évek előtt elösször szántott alkalomkor talált régi ék szerek, fegyverek és ló szerszámok, melyek fájdalom ahoz nem értő Kezekbe kerülvén nyerészkedő tárgyakká allyasitattak. Kenyézlő Község eredeti nevét, - mint a táj monda onnan és azon idöböl vette, a midőn „Kenéz" és „Venczel" régi elődeink éltek, es hogy Kenyézlő Községe azon időben kezdődött volna lakatni „Kenéz" emberei által. - A táj monda szerént tehát az történt volna, hogy „Kenéz" „Venczellel" öszve koczodtak; „Kenéz" a tisza jobb, - „Venczel" pedig a tisza bal partján voltak embereikkel, 's abban állapodtak volna meg, hogy Köztök fel merült viszály több ember áldozatot ne vonjon maga után, ha nem a Két vezér a tiszán át löjjön egymásra nyíllal. - Ekkor történt volna az: hogy a midőn „Kenéz" a tisza jobb partján alván, nyíllal lőtt Venczelre, - emberei kiáltották „Kenéz" lő; mig „Kenéz" Venczelt találván, Venczel lőtt a tisza bal partjáról Kenézre, akkor pedig Venczel emberei kiáltották, vigyáz Venczel, lő; itt pedig meg telepedtek volna Venczel emberei 's innen neveztetne a tisza jobb partján fekvő Kenéz-lő helyett Kenyézlőnek; - mig a tisza jobb partján fekvő Vencsellő Község pedig, Venczel-lő helyett Vencsellőnek. Kelt Kenyézlő Május 28 864 Kriston Lajos körjegyző Hely nevek Kenyézlő Községből, Szabolcs megyéből. Kenyézlő Község tartozik Szabolcs Megyéhez, Dadái járás 2-ik szakasz szolgabiróságához; ismeretes „Sziget" nevezett alatt is, Viss és Zalkod községekkel együtt, mivel a három Község, Szabolcs megyének észak nyugoti részén, Zemplén megye által szomszédoltatva a tisza fojó jobb partján Tokajon felül hol a tisza és bodrog fojók egyesülésbe szakadnak, és az úgy nevezett „török ér" által mint egy három szegletű területtel Zemplén Megyétől el vágattatva fekszik. - A községnek nevezetét más féle képpen nem tudjuk; egyedül a hagyomány és mind a szerént sokan Kenéz magyar vezérről nevezettnek állitják. A községnek keletkezése idejéről sem szóbeli, sem pedig irás béli okmányaink nincsenek: ilyenekkel sem az Egyházat, sem pedig az e század elején ide települt Külbirtokos család nem bír. Népesitése hol vette eredetét nem tudni egészben; csak annyi bizonyos: hogy egy része tót elemből származik, kik már igen régen elsajátitották a magyar nyelvet; külömben Refor. R. Kathol. óhitű vallásuakbol majdnem egyenlő lélekszámmal és kevés Zsidosságbol áll. - A 341