A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

PUSZTAI Tamás: Muhi középkori mezőváros régészeti kutatásának topográfiai előkészítéséről

MUHI KÖZÉPKORI MEZŐVÁROS RÉGÉSZETI KUTATÁSÁNAK TOPOGRÁFIAI ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL PUSZTAI TAMÁS A miskolci Herman Ottó Múzeum M3-as autópályán végzett régészeti leletmentéseinek keretében, az autópálya miskolci bevezető szakaszán (M30-as autópálya), az Árpád-kor első évszázadaitól folyamatosan lakott, a 17. században elpusztult középkori Muhi falu illetve mezőváros területén 1995. április 11-től október 31-ig ásatást végeztünk.

1 A hajdani Muhi a tervezett M30-as autópálya 13,6-13,9 kilométerszelvényeinél, a Nyékládháza-Debrecen út (35. sz. főútvonal) 5. kilométerkövénél, az Ónod-Nyékládháza-Hejőkeresztúr települések határolta viszonylag sík terület központi kiemelkedésén található (1. kép).

2 A múzeum szakemberei által, az autópálya megadott nyomvonalán 1993-ban végzett régészeti terepbejárás során nyilvánvalóvá vált, hogy a leendő út építésével a hajdani település egy részét is elpusztítják. Ekkor határozták meg a 35. sz. főútvonal által kelet-nyugat irányban kettévágott középkori mezőváros északi végén az M30/42; déli felén az M30/41. sz. lelőhelyeket. A 42. sz. lelőhely Muhi központi területével, míg a 41. sz. lelőhely annak déli végével, illetve környezetével azonos. 1994 őszén, a nyomvonal kitűzése során derült ki, hogy az 1993 végi terepbejárást követően készített lelőhelytérkép adatai nem tükrözik helyesen az autópálya és a lelőhely egymáshoz való viszonyát; e helyen ugyanis nem csupán az autópálya szeli ketté, de az itt áthaladó 35. sz. főútvonallal azt összekötő le- és felhajtó sávok is Muhin mennek keresztül. A földmunkák által veszélyeztetett településrészlet nagysága, valamint az igen későn megkezdett leletmentés miatt rendelkezésre álló idő viszonylagos rövidsége is indokolta, hogy minél alaposabb előzetes vizsgálatokkal kiszűrjük a mindenképp feltárandók közül a régészetileg meddőnek tekinthető területeket. Ezen előzetes topográfiai vizsgálatok célja volt - a megfelelő ásatási területek meghatározása mellett - a feltárható terület határain túl mutató, de az ott végzendő ásatás eredményeinek értelmezését elősegítő, településszerkezeti jelenségek tisztázása is. Az előkészítő munkák során - a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt - nem törekedhettünk a teljességre, a felmérések egy részének kiegészítése pillanatnyilag is folyamatban van.

3 Azonban — a településszerkezetről segítségükkel nyert új információk miatt — e részleges eredmények közlését is indokoltnak tartjuk. A település történetéről Éri István-Bálint Alajos 1959. 8. valamint Borovszky Samu 1909. vonatkozó részei. Az ásatás folyamán a munkálatokba bekapcsolódott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Régészeti Tanszéke is. A feltárásokat Pusztai Tamás, a település komplex vizsgálatára irányuló kutatási programot Laszlovszky József és Pusztai Tamás vezetik. A rajzokat Víghné Takács Mária és Kalászdi György készítette. Munkájukat ez úton köszönöm. Az előzetes kutatás során nyert térképi ismereteink egymásra vetítését az ásatás kezdete előtt csak mechanikus úton tudtuk elvégezni. Ekkor még nem készült az összes vizsgálat eredményét együtt bemutató számítógépes feldolgozás. 33