A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

BORSOS Balázs: Az Akasztó homoktól a Zsaró érig (A Bodrogköz természeti környezete a folyószabályozások idején (1840-1910)

egyenletesebb lehetett. Emiatt a szikesedés sem jelentett még akkora problémát, mint ma.

101 Talajok Magyarországon a modern (genetikus) talajtani kutatás csak századunk elején kezdődött, s az egyes területek feltérképezése pedig napjainkban is tart.

102 A jelenkori kutatás által föltárt talajtípusokat a szabályozás előtti kor talajtípusaival pontosan megfeleltetni nem lehet. A talajképző tényezők közül ugyanis a legaktívabbak (víz és növényzet) megváltoztak, talajjavítás is folyt, s így ma olyan talajokkal is találkozunk, amelyek nemhogy a vízmentesítés előtt nem voltak, de közvetlenül utána sem alakultak még ki (pl. lecsapolt és telkesített síkláp talajok). A ma feltérképezett talajtípusokból azonban minden esetben lehet következtetni a lecsapolás és szabályozás előtti talajtípusra. A legmagasabban fekvő részeken változott a talaj a legkevesebbet. A Helmecidombság, a Tarbucka és a homokdombok lejtőin barna erdőtalajt találunk.

103 A homokdombok egy részén lép föl az ún. kovárványosodás, amely a homok talajosodásának előrehaladottságát jelzi. A kovárvány csíkok a talaj szelvényben a felhalmozódási szint alatt, a nyers homokban levő további agyagos felhalmozódási szinteket jelentik, amelyek javítják az eredeti futóhomok víz- és tápanyaggazdálkodását.

104 E homokok jó minőségét mutatják egy XVIII. századi jegyzőkönyv Ricséről írt sorai: „szakaszonként vagjnak nékiek a lápok között ollyan homokjaik mellyeken az Isten lábának nyomai észre vehetők, és felettébb nagy kövérséggel adatnak."

105 Az egyik nagygéresi kiemelkedés, a Császár gorc, „termékenységétől vette nevét".

106 Ott, ahol a talajosodás még nem haladt nagyon előre, humuszos homokot találunk (pl. Luka és Vajdácska környéke, vagy a Sárospataki Alsóhatár egyes dombjai).

107 Ezek termékenysége is jobb a futóhomokénál, mert a humusztartalmuk 1%-nál nem kevesebb.

108 A mai vizsgálat szerint azonban a fenti két talaj termékenysége más talajokhoz képest gyenge, a talajértékszám 10 értékű skáláján csak a 8. kategóriába esnek.

109 Területünkön típusos futóhomok már nincs, de régen még lehetett egy-egy bucka taraján, peremén, meg nem kötött foltokban.

110 Nagyrozvágyon még helynévben is szerepel (Futó homok), és a földkönyvekben gyakran olvasható a „szélhordta homokok" kifejezés, amely terméketlen tereket jelöl. A bodrogköziek a futóhomokot még ma is szélhordtának hívják (R). A homok színét és talán humusztartalmát jelzi néhány helynév 101 Bulla B., 1964. 284. 102 Stefanovits R, 1981. 7-14. 103 Bogoly J., 1984. 16. 104 Stefanovits R, 1981. 223. 105 Idézi Dankó /., 1964. 147. 106 Pesty E, 1864. Nagygéres. 107 A különböző talajtípusok lelőhelyét a talajtani térkép ábrázolja. 108 Stefanovits R, 1981. 199. 109 Marosi S.-Somogyi S., 1990. 164-165.; Várallyay Gy., et al. 1981. térképe. Talajértékszám: a talaj termékenysége a legtermékenyebb talaj termékenysége százalékában kifejezve. A számsorrend azonban fordított: l-es az értékszám, ha a termékenység 90-100%, és 10 (a térképen 0-val jelölve), ha a termékenység 010%. Közvetlenül a lecsapolások befejezése után az ideiglenesen megnövekvő termékenység miatt a szakírók a homok, öntés és réti földeket, sőt a láptalajokat is kitűnő termékenységűnek mondták. (Kiss K, 1896. 49.) IW Kiss K., 1896.49. 300