A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

BORSOS Balázs: Az Akasztó homoktól a Zsaró érig (A Bodrogköz természeti környezete a folyószabályozások idején (1840-1910)

Egy tagban a legnagyobb területen (10 km

2

) a Bodrogzugban, a Viss-KenézlőZalkod háromszögben maradt meg a futóhomok. Felét 2-2,5 m vastag löszös homok borítja. Egyes alacsonyabb részein öntésagyag, iszapfoltok találhatók. A 102-106 m tszf-i magasságú, barázdákkal, garmadákkal, deflációs mélyedésekkel tagolt buckás felszín viszonylag éles határú, szigetszerű „platóként" emelkedik 97-98 m magas környéke fölé. A buckák fő iránya itt is É-D-i. Ez, akárcsak az Agárd és Rozvágy közti terület, a Tisza túloldalán levő Nyírség egyenes folytatásának tekinthető.

31 A relatív relief a Szigetközön belül 2-5, a környékéhez képest 5-10 m/km

2

.

32 A fenti három terület hajdan egységes futóhomokos felszínének a folyók által még el nem pusztított maradványait számos apró buckában, megkötött homokfoltban, homokhátban nyomozhatjuk a köztük levő vidéken, Dobra, Bély, Perbenyik környékén, Kis- és Nagygérestől és Őröstől a Bodrogig.

33 Csak a mai Magyarország területén, Pacin, Karcsa, Karos, Vajdácska, Luka és Sárospatak Bodrog-balparti határában több mint 50 van belőlük,

34 sőt a lapos Hosszúréten is található néhány 4-5 m-es bucka. A fenti területeken a relatív relief 5-10 m/km

2

.

35 A Bodrogköz területének nagyobb része azonban olyan síkság, amelyet a folyók hoztak létre. A Tiszát 0,5-6 km szélességben kíséri az alluvium, amely a folyó felé durvább, távolabb finomabb hordalékrétegekből áll, s a parton 99-106, távolabb 96-100 m magas. A Bodrog menti alluviális síkság kissé keskenyebb (0,5-5 km) és anyaga finomabb, vulkáni kőzetekből származó üledék. A Bodrog nem fut olyan magas háton, mint a Tisza, a part mente 97-102, a távolabb eső rész 95-97 m magas, csak Alsóberecki környékén mélyebb (91-95 m). A Latorca jóval kisebb folyó, mint az előző kettő, 103100 m magas partú háton fut s a mellette levő, kiöntéseivel meg-meglátogatott vidék sem mélyebb 98-100 m-nél. A két elhagyott Tisza-meder közül a Tice 104-98 m magas partok között kanyarog, de a környékén levő terület már teljesen feltöltődött, sehol sem kerül 99 m alá. Ma már a Karcsa háta sem emelkedik ki lényegesen környékéből, 10399 m magas partjait hasonló magasságú terület veszi körül. A Bodrogköz legmélyebben fekvő, s emiatt az elöntésnek leginkább kitett területei a Bodrog és a Tisza mentén, valamint a központi fekvésű Nagyréten és Hosszúréten vannak. Ezek a síkságok a legegyenletesebbek (relatív relief 2-5, átlagban 4 m/km

2

.

36 A mélyen fekvő területek kissé medence jellegűek, mert a közepük felé is lejtenek. A Leányvár és Ricse közti Fokerdő széle 102-100, közepe és déli része csak 99-98 m magasan van. A Karos és Karcsa közötti Nagyrét alja 97 m. A Bodrogzug kisebb lokális mélyedései 96-97, a Karád melletti tavak vízszintjei szintén 96 m-en vannak. A Hoszszúrét nagy kiterjedésű táljának legmélyebb pontja 93 m a Felinkert lápban Pacin és Cigánd között. Mivel a Tisza jelenlegi középvízszintje ennél 2 méterrel magasabb, s régen a folyót kísérő hát is alacsonyabb volt a mainál, a Tisza már középvíznél eláraszthatta a Hosszúrét egy részét.

37 31 Trenkó Gy, 1909. 298-299.; Borsy Z, 1953. 416.; Marosi S.Szilárd J., 1969. 33., 35. 32 Magyarország Nemzeti Atlasza 1989. 32. 33 Trenkó Gy., 1909. 298. 34 Marosi S.-Szilárd J., 1969. 35. 35 Magyarország Nemzeti Atlasza 1989. 32. 36 Magyarország Nemzeti Atlasza 1989. 32. 37 Réfi OszkóM., 1987. 12., 16. 289