A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

BORSOS Balázs: Az Akasztó homoktól a Zsaró érig (A Bodrogköz természeti környezete a folyószabályozások idején (1840-1910)

AZ AKASZTÓ HOMOKTÓL A ZSARÓ ÉRIG. A BODROGKÖZ TERMÉSZETI KÖRNYEZETE A FOLYÓSZABÁLYOZÁSOK IDEJÉN (1840-1910) BORSOS BALÁZS A vizsgált terület meghatározása A vizsgált terület, a Bodrogköz a Kárpát-medencének olyan alföldi jellegű kistája, amelyet északon a Latorca, nyugaton a Bodrog, délkeleten a Tisza határol. Ez természetföldrajzi, pontosabban vízrajzi meghatározással létrejött topográfiai fogalom.

1 A néprajzban és a földrajzban használt tájfogalom azonban nem ugyanaz és a kétféle szemlélet szerint ugyanannak a tájnak a határa sem esik mindig egybe. A földrajzi tájbeosztás a teljes országot részletesen felosztotta, a népi táj szemlélet azonban - amelyet a néprajz követni igyekszik - olykor nagyobb területeket sem nevez meg, s noha elsősorban a felszín tagolódásához igazodik, a történeti, társadalmi, nemzetiségi változásokat is igyekszik megörökíteni.

2 A néprajzi tájfogalomnak a földrajzban inkább a környezet fogalma felel meg. E két négydimenziós komplex térkategóriát ugyanis a földrajz egymással szembeállítja. A környezet birtokviszonyt feltételez, egy aktív szervezetnek, a birtokosnak a birtoka a környezet, azaz minden esetben konkrét, s határa rugalmasan változhat. A földrajzi táj ellenben ilyen viszonyt nem fejez ki s nem jelenti konkrét tevékenység konkrét feltételét, térbeli alapja, meghatározója a természeti tényezők összessége, emiatt határa is állandóbb.

3 A környezet esetenként természetesen nagymértékben igazodik a táj térbeli kiterjedéséhez.

4 A földrajz elsősorban tehát a minőségileg különböző tájtípusok meghatározását és elhatárolását tekinti feladatának, s a típusokat meghatározó fő és színező tényezők számszerűsítésével ennek egzaktságára törekszik.

5 A számszerűsített földrajzi tájbeosztás szerint azonban a Bodrogközt mint kistájat nyugat felé nem a Bodrog határolja, hanem a Tokaji(Zempléni)-hegység hegy lábfelszínének 200 m tszf-i magasságban húzódó izovonala, s emiatt a Bodrog jobb partja is ide tartozik.

6 A vizsgált történeti időszakban (1840-1910) a három folyó közti terület nagy része (50 település) Zemplén megye bodrogközi járásához tartozott (kivéve századunk első évtizedét, amikor Szerdahely, Szög, Alsó- és Felsőberecki a sátoraljaújhelyi, Karád, Luka és Vajdácska pedig a sárospataki járáshoz került). A Bodrogzug három községe, Viss, Kenézlő, Zalkod (amelyet a helyiek Szigetköznek neveznek) azonban Szabolcs vármegye része volt, mert a Tisza a külvilággal való kapcsolattartásban még áradáskor is kisebb akadályt jelentett a Tímár és Zalkod között szinte összeérő löszmagaslatok miatt, mint a Bodrog mocsaras torkolatvidéke vagy a Törökér. E.három települést csak a 1 Trenkó Gy., 1909. 300. 2 Kosa L-Filep A., 1975. 45^6. 3 Marosi S., 1981.63-64. 4 Lovász Gy., 1981. 160. 5 Lovász Gy, 1981. 160-162. 6 Marosi S.-Somogyi S., 1990. 162. és Magyarország Nemzeti Atlasza 1989. 87. 285