A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

FARAGÓ Tamás: Házasságkötés és társadalom. Buda város a 18-19. század fordulóján (Esettanumány)

A pesti és budai bevándorlók társadalmi összetétele és származási helye is némileg eltérő. Pestre nagyobb arányú a kézművesek bevándorlása - a pesti kézművesipar az adott időszakban dinamikusan fejlődik -, Buda esetében viszont inkább az elit és az értelmiség bevándorlása érdemel figyelmet, mely nyilván szoros összefüggésben van azzal, hogy Buda az 1770-1780-as években kezd fokozatosan kormányzati centrummá alakulni.

6 Eredetüket tekintve a budai bevándorlók fontossági sorrendben főként a Dunántúlról, a környékbeli falvakból és kisvárosokból, a Felvidékről és külföldről érkeznek, míg Pest esetében az újonnan érkezők kibocsátó területe mindenekelőtt az Alföld és a Felvidék, majd ezt követik a külföldiek, megelőzve a Dunántúl részesedését. Úgy tűnik, hogy Pestre nemcsak nagyobb mértékű a bevándorlás, hanem nagyobb területet is ölel fel vonzása. A házasodási kor tekintetében Buda és Pest eléggé hasonlít egymáshoz - a kapások és kézművesek (utóbbiakon belül a helybeliek és nem helybeliek) első házasságkötési kora nagyjából megegyező. Mindössze két különbséggel találkozhatunk: az értelmiségi/tisztviselő réteg házasodási kora Budán majd két évvel magasabb - ez nyilván összefügg azzal, hogy itt többségük inkább tisztviselő, míg Pesten magasabb a „szabadfoglalkozásúak" aránya -, ugyanakkor Pest esetében a város összességére jellemző házasodási kor több mint egy évvel magasabb Budáénál. Ez utóbbi abból adódik, hogy Budán az alacsonyabb házasodási korú kapások-napszámosok, Pesten a magasabb házasodási korú kézművesek aránya nagyobb a vőlegények között. Ami a társadalom városrészenkénti különbségeit illeti, ott Budához hasonló különbségeket észlelhetünk Pesten is. Az 1780-as évek végi adatok szerint a Terézváros itt ugyanolyan bevándorló centrumként viselkedik, mint Budán a Víziváros, illetőleg a Józsefváros társadalomszerkezete Buda külvárosaihoz (főként Országúthoz és Újlakhoz) hasonlít (Turányi 1963). A belvárosok szerepe és összetétele között azonban már nincs ugyanilyen párhuzam. A budai Vár társadalmi összetételében sokkal inkább elüt a város többi részétől, mint a pesti Belváros a többi pesti külvárostól. A két város által betöltött funkciók társadalomszerkezeti következményei mind összességében, mind a városnegyedek szintjén tetten érhetőek már a 18. század végén. Bácskai Vera vizsgálataiból tudjuk, hogy Pest társadalmának dinamizmusa a 19. század első felében is megmutatkozik. Eredményeink alapján tehát alighanem érdemes lenne Buda esetében megkísérelni egy 18. század közepi és egy 19. század közepi hasonló házasságkötési időmetszetet felállítani és adózási adatokkal párhuzamos elemzésüket elvégezni, megvizsgálva azt, hogy a két város fejlődése közötti eltérés körülbelül mióta észlelhető, illetőleg a 19. század elején milyen hatást gyakorolt Pest dinamizmusa a kissé magába fordult Budára. Talán válaszolni tudnánk olyan kérdésekre is, hogy ténylegesen milyen mértékben lehet egységes pest-budai házasodási körről beszélni, illetőleg mennyire voltak meg a társadalomtörténeti előzményei a városegyesítésnek. Másképpen fogalmazva: tényleg szoros kapcsolatai épültek ki a két városnak a gazdasági és funkcionális kiegészítő szerepen túlmenően a 18-19. század folyamán, vagy pedig az egységes szervezetű Budapest főváros létrehozása elsősorban politikai döntés volt. Jelen vizsgálatunk során ugyanis gyanúsan kevés pesti származású vőlegényt és menyasszonyt adtak meg az anyakönyvek - a házasságot kötők mindössze 1,1 százaléka 6 1783-ban Pestről ideköltözik a két felsőbíróság: a hétszemélyes tábla és az ítélőtábla, 1784-ben Pozsonyból idetelepszik a Magyar Királyi Kamara és a Helytartótanács. Tulajdonképpen e folyamatba tartozónak tekinthetjük az egyetem 1777. évi Nagyszombatból Budára költöztetését is annak ellenére, hogy utóbbi intézmény hét év múlva, 1784-ben egy korábbi döntés következtében helyhiány miatt Pestre telepedett át. 253