A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)
GYULAI Éva: A miskolci szőlő és birtokosa a diósgyőri uradalom zálogbirtoklásának első századában (1540-1600)
Mihály." 222 A csere alapja mindkét esetben telekállománytól független birtok: egy búzával bevetett irtvány, ül. egy parlagszőlő, amelyekre a földesúri joghatóság nem tarthat igényt. Borbély Mihály, a városi tanács tagja nemcsak szőleinek számát gyarapította a csere révén, hanem a szentgyörgyi szőlejét egy tagban is növelte. így nem csodálható, hogy az amúgy is tekintélyes szőlőbirtokra utaló dézsmáját (1578: 5 köböl, 1581: 4,5 köböl) 1583-ban még magasabbra srófolta: 8,5 köböl 2,5 pint. 223 Ebben az évben a 484 dézsmaadóból csak öten fizettek ennyit vagy többet. Sajnos a tárgyszerű, szűkszavú városkönyvi örökvallásokból nem derülnek ki azok a motívumok, melyek a birtokosokat a szőlőcserékre késztették, pedig a gazdasági, anyagi hasznon túl valószínűleg működtek családi, személyes, szociális, gazdálkodási indítékok is. A szőlő, mint jelentős vagyon képezheti adósság esetén zálog tárgyát is, amikor kölcsön fejében birtokosa leköti azt hitelezőjének. Nem ritka, hogy a kölcsönt folyósító megszerzi a birokot, ha adósa nem tud fizetni. „1573. Nagy László vetett volt egy fót parlag szőlőt Borbély Mihálynak zálogban 3 forintban ezért hívta volt az bíró elejében, az megmondott harmad esztennapig hogy kiváltsa, és hogy Borbély Mihálynak az 3 forintot megadja. Azért az napokat Nagy László elmúlatta és az zálogot ki nem váltotta, ez okkal Borbély Mihály benne maradott az szőlőben örökös képpen." 224 1569-ben Her György mészárosmester felesége vesz fel kölcsönt Sándor Benedek diósgyőri officiálistól, ugyanis többen is foglalkoznak hitelügyletekkel a vár tisztségviselői közül. Bedegvölgyi szőlőjét köti az 50 forintos adósságban, és közben műveli is a zálogot, de ha május l-re nem fizeti meg az adósságot, Sándor Benedeké lesz a szőlő. 225 Akárcsak az adásvételnél, cserénél, az adósságban való lekötésnél sem merül ki a tanács feladata a szerződés hitelesítésében, hanem a városi ingatlanok feletti joghatóságként az ingatlan hivatalos becslését is elvégzi. Az adásvétel, zálogként való lekötés sokszor keresztezheti is egymást ugyanazon szőlőbirtok esetében. Hogy az ilyen, s ehhez hasonló ingatlanforgalmi ügyek nehéz helyzetbe hozhatták a tanácsbeli urakat döntéseik meghozatalánál - s a késői kutatót is a szálak felfejtésénél -, példa az Alszeren fekvő szőlőbirtok esete 1589-ben. „Miskolci Halász Gergely, Kassán lakozó az mely szőlőjét az Alszeren adott volt Zabari Demeternek, mely szőlőjét ennek előtte kötötte volt adósságáért Ötvös Jánosnak, miskolcinak, mely adósságért ugyan kezes is volt Zabari Demeter Ötvös Jánosnak, tudniillik 300 forintig, mely adósságot ugyan törvény is reá vetett volt Zabari Demterre, mely adósságot Ötvös Jánosnak megadtak, azért Zabari Demeternek adta volt Halász Gergely azt az Alszeren való szőlőt 100 forintért, mely szőlőt az Halász Gergely felesége tiltott az gyermekire, azért mostan Halász Gergely azt a szőlőt a miskolci főbíró előtt, Balázs deák előtt újonnan vallotta Zabari Demeternek." 226 1579-ben Bakos Andrásnak tartozott 75 forinttal Kazay György, szentgyörgyi szőlőjének termését, ill. hasznát kötötte az adósság fejében. Leszámítottak azonban kb. 20 forintot a művelésre, így csak 56 forint 25 dénárnak kell kitelnie a szőlő hasznából. 227 A fenti szerződés és más források is tanúsítják, hogy a művelés sokszor nem is csekély értékét mindig betudják ill. leszámítják a szőlőbecsünél. 222 Uo. 185. 223 OLReg.Dec. Borsod 1578/5, 1581/20, 1583/19 224 M.jk. 95. 225 Uo. 3. 226 Uo. 314. 227 Uo. 168. 183
