A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

GYULAI Éva: A miskolci szőlő és birtokosa a diósgyőri uradalom zálogbirtoklásának első századában (1540-1600)

10. kép. Földi (Fölgy) Pál és Mályi Lukács szőlő-adásvétele. Miskolc, 1570. (BmLt 1501/b Sp.I. 2.L 15) az oklevélben foglaltaknak megfelelően birtokolnak, miután Földi Pált valóban szabaddá tette dézsmás szőleje. Többes örökség esetén, főleg ha a birtok csekély, az örökösök rögtön túladnak a birtokon, mint 1590-ben Szabó Pál Bábonyibércen hagyott szőlője esetében. Ekkor a birtok 1/3-a Túri Andrásnak, 1/3-a sógorának, Siket Tóth Györgynek jutott, az előbbi 1 forint 50 dénárt érő tinóért adta el a részét Tekes Gergelynek.

214 Beírták a jegyzőkönyvbe azt is, amikor férj-feleség adja el közösen szerzett szőlejét. „Bagoly János vall szőlő örököt Bálint deáknak, mely szőlő vagyon a Nagyágazaton, az ő részit vallja, úgy mint pénze árát. A felesége penig vallja az ő részét, mint atyjától maradtat, és ők adták egyenlőképpen egymás akaratából."

215 Szőlőért készpénz helyett kérhettek a vételárban bort is, mint Tánczos Katalin a Bábonyibércen lévő pallagjáért, melyet Mihály deák és fia, János 8 köböl boron nyert el.

216 A szőlő birtokába csere útján is juthattak a mezőváros polgárai, mely sokszor kiegészíti az adásvételt, de cserélhetnek azonos értékben is. Egy 1574-ben lefolytatott különleges szőlőcseréről, mely Bornemissza István és nemes Újszásziné Hanvay Katalin özv. Pécsi Miklósné között zajlott, két különböző forrás is fennmaradt. Az egyik az Egri 214 M.jk. 331 215 Uo. 274. 216 Uo. 226. 181