A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

GYULAI Éva: A miskolci szőlő és birtokosa a diósgyőri uradalom zálogbirtoklásának első századában (1540-1600)

gyermeke számára ilyen osztozást tesz: „Jámbor Mátétól maradt gyermekének Füzy Bálintnénak hagyja a Jámbor Mátétól maradt örökségnek felét, mely egy ház és egy szőlő: a háznak az első része és a szőlőnek a délről való része, mely vagyon a Középszeren. Az ő két fiainak, Jánosnak és Gergelynek hagyja annak a Jámbor Mátétól maradt örökségnek az felét: az háznak az hátulsó részét, az szőlőnek az északról való részét. Ezenkívül valami egyes portéka vagyon, vagy Jámbor Mátétól maradt, vagy Veres Balázstól, mindeneket hagy és ad ez megnevezett két fiának."

205 Az osztályt 1581-ben írják be a Városkönyvbe, de a dézsmajegyzékekben már 1578-ban is Füzy Bálint és Veres János ad dézsmát a Középszeren egymás közelében.

206 A jegyzőkönyv, mint helyben készült jogbiztosító forrás és a dézsmalajstrom, mint a Kamara decimátorai által összeírt kimutatás, összevetése igazolja, hogy a végrendelet már egy meglévő állapotot szentesít, önt jogi formába. A szőlő megszerzésének másik leggyakoribb módja az adásvétel. Amint Hegyalján, Miskolcon is „a dézsmás szőlők forgalma olykor szinte hihetetlen méreteket öltött".

207 Az adásvétel legegyszerűbb módja a készpénzes vásárlás volt. Az örökvallásnak nevezett szerződést a tanács előtt kötik s íratják be a Városkönyvbe. 1569 és 1600 között a készpénzes szőlővásárlásoknál következő szőlőárakat találjuk (forintban): l(2x), 4(4x), 8(3x), 10(2x), 11, 12, 14, 15, 17, 18, 20(4x), 23, 25, 32, 34, 35, 37, 38(2x), 40(2x), 45, 47, 50(3x), 60(2x), 72(2x), 75(2x), 100(3x), 132. Miskolcon nyoma sincs a Hegyalja többszáz forintos szőlőárainak, igaz, a Városkönyvbe csak a dézsmás szőlőket jegyezték be. A készpénzt több részletben is adhatja az új tulajdonos, van példa, hogy hatszorra.

208 A szőlővételnek nem egyszer a birtok egy tagban való gyarapítása a célja, amint Szabó Máté is 1571-ben „ugyan ottan az ő maga szőlője mellett" vesz egy újabbat.

209 De a nemes jogállású Bornemissza Gáspár is a saját szőlője szomszédságában gyarapítja birtokát, 38 forintért vásárolván egy szőlőt Fenes Andrástól a Középhegyen 1587. március 6-án.

210 1599-ben Szőcs Kálmán is saját birtokszomszédja lesz a Bedegvölgyön az Eger várában veszett Csaba Györgytől 35 forintért vett szőlővel.

211 Miskolc város levéltárában megőriztek egy eredeti adásvételi oklevelet, melyet Miskolc tanácsa adott ki 1570-ben Mályi Lukács (Lucas Maly) és Földi Pál (Paulus Fölgy) részére (10. kép).

212 Az eladó Földi Pál, akit a tatárok elhurcoltak (abductus per tartaros), s a Kálnáson lévő szőlőjét a váltságdíj kifizetése miatt kényszerült eladni 66 forintért. A birtokszomszédok: Fazekas Gergely és Földi Pál, vagyis a török rabságba hurcolt szerencsétlen megfelezte szőlejét és csak annyit adott el belőle, amennyiből kitelt szabadulásának díja. 1577-ben Földi Pál a Lyukoldal nevű promontoriumon ad tekintélyes dézsmát (5 egri köböl), a szomszédos Kálnáson pedig Mályi Lukács másfél köblöt, 1578-ban Földi Pál másfél köblöt a Liko oldal nevű szőlőhegyen, Mályi Lukács pedig a Kálnáson 1 köblöt,

213 vagyis az adásvétel után majd egy évtizeddel még mindig 205 Uo. 203. 206 OLReg.Dec. Borsod 1578/5 207 Orosz /., 1960. 7. 208 M.jk. 218. 209 Uo. 76. 210 Uo. 280. 211 Uo. 450. 212 BmLt 1501/b Sp.I. 2.k. 15. 213 OL Reg.Dec. Borsod 1577/5, 1578/5 180