A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

GYULAI Éva: A miskolci szőlő és birtokosa a diósgyőri uradalom zálogbirtoklásának első századában (1540-1600)

gatlanok mellett felsorolják a Bábonyibércen lévő szőlőkből származó kilencedjövedelmet is (cum nonis vinorum ex promonthorio Babay Bercz nuncupato provenire debentibus), valamint a diósgyőri Barátok-hegyének egészéről származó borkilencedet {cum Nonis vinorum totius promintorii)}

56 Csak a pálos kolostor gazdasági számadásainak ismeretében dönthetnénk el, hogy vajon a teljes Bábonyibércre vonatkozott-e a pálosoknak még Mátyástól nyert javadalma,

157 a közben telepített szőlőkkel együtt, vagy csak bizonyos részére. Ez utóbbira enged következtetni az a distinkció, melyet az oklevél szerkesztői tettek, amikor a diósgyőri Barátok-hegyénél hangsúlyozták, az egész (totius) promontoriumra vonatkozik a kilencedjavadalom. Mátyás király földesúri járadékáról mondott le annak idején kedvelt pálosai javára, s a zálogbirtokosok ezt, az eredetileg földesurat illető borjavadalmat veszik most vissza, igaz, árenda formájában, erősítve az uradalom egysége visszaállításának tendenciáját. 1577-ben, mikor a szőlőhegyek szerint írták össze a decimátorok a miskolci bordézsmát, a Bábonyibércen 105(!) dézsmaadó fizetett, a földesúri kilenceddel egyenértékű egyházi tizedük összesen 243 egri köböl 19 icce bort tett ki.

158 A bérlet leteltével legközelebb 1591-ben újítják azt meg, ezúttal azonban csak a zálogbirtokosok egyike, a fiúörökös: enyingi Török István, aki 3 évre árendálja 170 forintért a lerombolt kolostor (monasterium dirutum) ingatlanait.

159 A többes birtoklás idején nem ritka gyakorlat, hogy az uradalom területén más birtokjoga alá tartozó javakat külön-külön is bérbe veszik a conpossessorok. 1594-ben ugyancsak Török István veszi bérbe a pálos birtokokat, akkor azonban a diósgyőri uradalomhoz tartozó javakon kívül a zalai Örvényest és Enyerét, ill. a Veszprém megyei Vázsonyt is.

160 1595-ben Török Fruzsina férje, bedeghi Nyáry Pál, az egri vár utolsó kapitánya, sógorával, enyingi Török Istvánnal együtt köti meg az újabb zálogbérleti szerződést a generális perjellel, ezúttal azonban csak egy évre 150 forintért.

161 Vajon miért ugrott így meg a pálos javak értéke a mezőkeresztesi csata előtt 1 évvel? Erre a források elégtelensége miatt nem kaphatunk választ. A pálosok szentgyörgyi szőlője évszázadokon át fontos tájékozódási pont volt a miskolci promontoriumon. A szőlő legpontosabb topográfiai adatait a Bornemissza István deák és Hanvay Katalin 1574-es szőlőcseréjéről szóló oklevél szolgáltatja.

162 Hanvay Katalin szőlőjét északról a ládi remetebarátoké határolja (Relligiosorum fratrum Eremitarum de Laad), keletről egy szekérút, nyugatról egy gyalogút, északról vitézlő Zalatnay Bertalan deák szőlője. A ládi pálosok említése jelzi, hogy a diósgyőri kolostornak már a neve sincs meg a szőlőbirtokosok között 1574-ben. A tapolcai apátság mint kolostor s mint különleges feudális birtokjoggal rendelkező intézmény kora újkori sorsa sokban emlékeztet a pálosokéra. A szőlőbirtokán tizedet és kilencedet is szedő apátság az 1530-as években a szendrői Bebekek dúlták fel.

163 Ba156 OL P 108 FascL. No. 235. 157 OLDI 13582 158 OL Reg.Dec. Borsod 1577/5 159 OL AP fasc. 604. fol. 16-18. No. 5. 160 OL AP fasc. 604. fol. 20-16. No. 6. A diósgyőriekért 170, a dunántúliakért 300 forintot fizet Bartulich Simonnak, a pálos rend generálisának Török István. A zálogösszegek egy évre számított csökkenő tendenciája (1570: 143 forint, 1572: 125, 1591-1594: 50) mutatja a birtokok csökkenő értékét a század végének politikai-gazdasági bizonytalanságában. 161 OL AP fasc. 604. fol. 19. No. 7. 162 OL P 108 Fasc.L. No. 241. 163 DobrossyL, 1983.76. 172