A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

GYULAI Éva: A miskolci szőlő és birtokosa a diósgyőri uradalom zálogbirtoklásának első századában (1540-1600)

folyását Miskolcon, a város lakói áttérnek a református hitre. A város két temploma közül a Szent István a város egyetlen református temploma marad, a másik, az újvárosi Boldogasszony templom egyházával együtt megszűnik egyházi objektum és intézmény lenni. Az egyetlen katolikus intézmény a mindszenti ispotály marad, amely a tapolcai apátság megszűntével előbb menedéket ad a szerzeteseknek, utóbb Miskolctól különválva a mindenkori tapolcai apát birtokába kerül. A miskolci szőlőbirtokos klastromok, annak ellenére, hogy épületeik, kolostori életük semmivé lett aló. század közepén, nem szűntek meg Miskolcon szőlőt birtokni a kora újkor másfél századában. A diósgyőri kolostor lerombolása - mely a pálos rend aktái között őrzött feljegyzés szerint a mohácsi vésszel pusztult el (1526. clade Mohacsiana ruinatur),

150 s melyet Miskolc monográfusa Serédy Gáspárral pusztíttatott el ugyancsak 1526-ban

151 - a pálos aktákban őrzött oklevélmásolatok alapján Balassa Zsigmond számlájára írandó. Bancha Bálint a ládi pálos kolostor vikáriusa és Dési Péter a felnémeti kolostor perjele az Egri Káptalan előtt 1549-ben kiadott oklevelében ugyanis ez áll: „Balassa Zsigmond borsodi főispán az elmúlt idők meglehetős felfordulásai közepette (in hiis praeteritorum temporibus disturbiorum) a remetebarátok Diósgyőr városában épült klastromát leromboltatta (demoliri fecisset)."

152 A másik, ugyanekkor kelt oklevél, melyben Pozsgai Ferenc diósgyőri várnagy, a Balassa házaspár és a pálos rend előbb említett képviselői állapodnak meg, már nem említi a rombolás tényét, csak azt, hogy a diósgyőri rendház ősi javait (bona haeredeitaria), melyeket Balassa Zsigmond és Fánchy Borbála a maguk számára elfoglaltattak (pro ipsis indebite occupari fecissent), visszaadják a pálosoknak (eisdem fratribus remisissent et resignassent).

153 A pálos javak között van a zempléni Harkány falu, a diósgyőri, csabai malmok, szőlők, a csabai kúria mellett a miskolci Alsópiacon egy kőház a mellette lévő malommal és a Szentgyörgy-hegyi szőlő, melyet (vagy legalábbis egy részét) 1376 óta folyamatosan birtokolnak a remetebarátok. Balassa Zsigmond hatalmaskodása előtt azonban a birtok a pálos kolostort illette, ennek megszűnésével viszont általában a pálos rendet (totius Ordinis Fratrum Beati Pauli I. Eremitae),

154 amelynek képviselői megmaradt kolostoraikból irányították a rend gazdasági ügyeit. A barátok és bizonyos nemes férfiak igen gyakori kérésére és követelésére (ad saepissimas petitiones et requisitiones) visszaadott pálos javak azonban nemsokára ismét a diósgyőri zálogbirtokosok kezén vannak, ekkor azonban már árenda formájában. Először 1570-ben adja bérletbe (in arendam collocasset) a ládi és újhelyi egyesített kolostorok vikáriusa a diósgyőri, miskolci és csabai pálos javakat enyingi Török Ferencnek 7 évre 1000 forintért.

155 A zálogbirtokosok birtokpolitikájában jól artikulálódik a diósgyőri uradalom bizonyos egységes igazgatásának és integritásának terve, hiszen az uradalom területén lévő pálos javak megszerzésével nemcsak allodiumuk gyarapszik, hanem fontos ipari, kereskedelmi objektumok: malmok, kocsmáitatásra alkalmas kúriák birtokába is jutnak. Özvegy enyingi Török Ferencné guthi Országh Ilona és gyermekei: István, Zsuzsanna és Ilona 1572-ben megújítják a pálos bérletet 8 évre, ugyancsak 1000 forintért. Az Egri Káptalan oklevelében Török Ferenc özvegye és örökösei a pálos in150 OL AP fasc. 762. 151 SzendreiJ., 1904.11. 135. 152 OLAPfasc. 56. 153 OL AP fasc. 56. fol. 4/14. No. 16. 154 OL AP fasc. 56. fol. 4-14. No. 16. 155 OL AP fasc. 604. fol. 5-10. No. 2. 171