A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

GYULAI Éva: A miskolci szőlő és birtokosa a diósgyőri uradalom zálogbirtoklásának első századában (1540-1600)

Gombos Pál armálisának megszerzése idején már nem lehetett fiatal ember, mivel 1550-ben azon két esküdt egyike, akik személyesen járulván a király elé (venientes in conspectum Maiestatis) panaszolják, hogy a diósgyőri vár urai háborgatják a várost a régi királyoktól nyert pirvilégiumaiban, pedig a töröktől egyébként is sokat szenvednek.

106 A címerrajzban mint szőlőbirtokos és birtokát maga művelő mezőváros polgár szőlőbirtokát csak az 1549-es dézsmajegyzékben lelhetjük fel, mint az egyetlen 1560 előtti regestrumban.

107 Ebben Gombos Pál 5 helyi (= kassai) köblös dézsmájával, melyet a Szentgyörgyhegyen adott, nem tűnik ki különösképpen, hiszen van 10 sőt 15-17 köblös tized is. Az 1577-es dézsmajegyzékben pedig már nem szerepel. Címernyerésében, társadalmi emelkedésében az is közrejátszhatott, hogy egyike volt a zálogbirtokosok helyi, városi servitorainak. A miskolciak panaszolják, hogy Balassa Zsigmond hatalmaskodását servitora, Gombos Pál is segítette (per servitorem suum), amikor például Domonkos kovácsnak 25 ökrét elhajtották.

108 Miskolc 1563-as urbáriuma Gombos Pál házát azon nemesi házak (domus nobilium) között írja össze, melyekről tulajdonosaik azt állítják, hogy kiváltságos házak, de az ezekről szóló írásokat be kell majd a Kamarának mutatniuk (ad easque dicunt se privilegia habere, quorum Maiestati suae exhibere debebunt)}

09 Hiába mutatta azonban be feltehetőleg nemeslevelét a Kamara tisztviselőinek, azok visszautasították, mondván az armális ház exemptiojára nem vonatkozik.

110 Egy 1584-ből való osztálylevél, melyben Gombos Katalin (Nagytúri Pál deák özvegye), valamint Szabó Dorottya (Gombos Pál özvegye) és fiai, János és István osztoznak és pereskednek néhai Gombos Pál boltja, avagy kőből épült boltozatos nemesi háza ügyében (fornicem seu domum lapidarem testudinarem noblitarem),

m jelzi: Gombos Pálnak mégis sikerült házára, amely tekintélyes boltozatos kőház, privilégiumot nyernie. Szőlőbirtokáról, amely, ha a címerszimbolikát helyesen értelmezzük, szerepet játszott vagyoni, társadalmi előrejutásában, csak kétszer említi a Városkönyv. 1573-ban egy szentgyörgyhegyi szőlő cseréjét tiltják,

112 1583-ban pedig Koncz Péter panaszolja, hogy 1576-ban vett egy szőlőt hatszori részletre Gombos Páltól 47 forintért, melynek utolsó részletét Gombos Pál nem vette fel, sőt Diósgyőrben az úriszéken (Győrben vette a törvényt) is megpróbálta a szőlőt visszaszerezni attól, aki azt már 7 éve bírta, de ott sem adtak igazat neki.

113 A város tanácsának egyik hitelezője volt Gombos Pál, hiszen 1573ban a város régi adósságában 121 forint 60 dénárt fizet vissza neki.

114 De nemcsak eladott, vett is szőlőt. 1563-ban írja kérvényében az uralkodónak, hogy 122 forint kölcsönt fizetett ki miskolci polgároknak, melyért zálogba darab szőlőket kapott (particulas vineae), s a Kamara támogatja abban, hogy pénze visszaszerzéséig maradjon meg a szőlőkben, mint ideiglenes birtokos (in quibus conservari, donec pecunia restituatur).

115 1579-ben szőlőjét kéri vissza egy tőrrel (!) együtt Csiszár Jánosné Pribék Évától (vineam unam et unum mucronem).

116 Gombos Pál szőlője a diósgyőri várnagy utasítá106 Szendrei J., 1890. III. 214-215. 107 OL Reg.Dec. Borsod 1549/7 108 OLNRA 722/34 109 Szendrei J., 1890. III. 232-233. 110 OLNRA266/13 111 BmLt 501/d XVIII. I. 15. 112 M.jk. 90. 113 Uo. 218. 114 Uo. 83. 115 OLNRA 266/10 116 BmLt 501/c XVIII. I. 81. 164