A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

GYULAI Éva: A miskolci szőlő és birtokosa a diósgyőri uradalom zálogbirtoklásának első századában (1540-1600)

A MISKOLCI SZŐLŐ ÉS BIRTOKOSA A DIÓSGYŐRI URADALOM ZÁLOGBIRTOKLÁSÁNAK ELSŐ SZÁZADÁBAN (1540-1600) GYULAI ÉVA Dominusok — servitorok Az 1500-as évek Mohács utáni háromnegyed százada - a Magyar Királyság történetében új történeti korszak, a kora újkor első szakasza - gyökeresen új kül- és belpolitikai szituációt teremtett a középkor századai után a török megjelenésével és berendezkedésével. Ez az új korszak a diósgyőri váruradalom és Miskolc birtoktörténetében is változást között, a királyi birtoklást a zálogbirtokosok földesurasága váltotta fel. „A nagybirtokok a várak köré szerveződtek. Az a főúr, akinek csak egy vára volt, a szerényebbek közé tartozott. Felső-Magyarország 124 vára 1550 előtt, a királyt is beleértve, 47 családé vagy főúré volt, 1575-ben szintén 47 családé, 1600-ban azonban már csak 37 családé - ez a folyamat a nagybirtok erősödő koncentrációját mutatja. A Habsburg uralkodók 1536-tól 1600-ig szinte valamennyi birtokot az arisztokrácia kezére juttatták. A kettős királyválasztás után a birtokadományozás volt az egyik legáltalánosabb módja a hívek toborzásának ... A mezőgazdasági árak emelkedésével, valamint a majorságok, földesúri haszonvételek kiépülésével párhuzamosan a birtokok jövedelme és értéke is számottevően felszökött ... A nagybirtokosok azonban még így is igen jól jártak. Füzér vára 1596-ban a zálogösszeg 12%-át jövedelmezte Báthori Miklósnak, Diósgyőr pedig 1563-ban 25%-át Balassa Zsigmondnak. Néhány évtized múlva még ennél is kedvezőbbé váltak az arányok."

1 A mezőgazdasági árak emelkedése, amely, az európai kereskedelemben valóságos „árforradalmat" idézve elő, végig jellemző maradt a 16. században, elsősorban a magyarországi élőállat- és borkivitelnek kedvezett, s ezzel összefüggésben élénkítően hatott a hús és bor magyarországi keresletére is, jelentősen emelve ill. magasan tartva a 16. század folyamán ezen mezőgazdasági cikkek árát.

2 A mezőgazdasági konjunktúra válasz volt a nyugat-európai kora újkori iparfejlődésre, amely a népesség egyre nagyobb hányadát foglalkoztatta, olcsóvá téve a textil- és vasárukat, úgyis mint a KeletKözép-Európa felé irányuló exportcikkeket. A diósgyőri uradalom és Miskolc 16. századi gazdaságtörténete sem érthető meg az európai agrárkonjunktúra nélkül, hiszen csak ez magyarázhatja, hogy a török hódoltság kiterjedése ellenére nem egy mezőváros - köztük Miskolc - folytatta későközépkorban megindult lendületes városfejlődését. Ennek a dinamizmusnak az 1550-es évektől a töröknek meghódolt, a kettős (török-magyar) állami adóztatás és földesúri hatalom alá, s ezzel a hódoltság peremvidékére került

3 Miskolcon is a későközépkorban felvirágzott szőlőkultúra ill. a mezővárosi jogállással együtt járó kedvező viszonyok lehettek mozgatói. 1 R. Várkonyi Á., 1985. 386-387. 2 ZimányiV, 1987. 20-21. 3 Szakály R, 1981. 23-29. 141